Az ígéretek éve
Karácsonykor nem hullott a hó, ellenben undok módon szitált az eső, ami szerencsére nem akadályozta meg a rádió műsorkészítőit abban, hogy összeállítások tucatjaival igyekezzenek ünnepi hangulatot kelteni. Ilyenkor a rádiónak kitüntetett szerepe van, hiszen a fa díszítése vagy az ünnepi menü készítése közben mégsem ülhet az ember a tévé előtt. Másnap aztán a család nagyobbik része a könnyebb ellenállás felé hajlik el, legfeljebb a konyhába száműzött háziasszonyok kapcsolódnak a mikrohullámok mellett az éter hullámaira. Ezeken a napokon megkezdődik a nagy számvetés, az év fontosabb eseményeinek, eredményeinek (?) lajstromozása, ami a mámoros szilveszteri hangulatban jut a tetőfokára, hogy aztán elsején következzen a nagy kijózanodás.
Különkiadással búcsúzott az óévtől a 16 óra, a rádió közéleti hetilapja is. A megszokottnál rövidebbre, alig órányira szabott adásban Farkas Zoltán felelős szerkesztő úgy minősítette az eltelt naptári ciklust, hogy ha 1995 Bokros Lajos, 1996 Tocsik Márta, akkor 1997 az ígéretek éve volt. Ígéretet kaptunk arra, hogy csatlakozhatunk az Európai Unióhoz, a NATO-hoz, hogy megindul a gazdasági növekedés, hogy javul a közbiztonság, hogy felszámolják a maffiózókat, hogy csökkennek a jövedelmi különbségek, s hogy javul a nyugdíjasok helyzete. Ígéretek, ígéretek, ígéretek – foglalta össze a magunk mögött tudott esztendőt a szerkesztő, és ennek megszívlelésével ajánlotta figyelmünkbe műsorát, amelyben az év során elhangzott érdekesebb riportjaikból szemelgettek.
Először Lámfalussy István, az Európai Monetáris Központ képviselője szólalt meg, aki az Európai Unióban bevezetendő új közös pénzt, az eurót mutatta be. Aztán újra hallhattuk az osztrák-magyar határon folyó szervezett embercsempészésről és korrupcióról készített, akkoriban feltűnést keltett riportot, majd Kovács László külügyminiszter indokolta meg százhuszadszor, miért előnyös az országnak a NATO-csatlakozás. Ezt követően a szervezett alvilág másik tevékenységi formájával, a koldulással ismerkedhettünk meg a Romániából importált kéregetők elbeszélése nyomán.
Létezik-e humánus pénzügypolitika? Erről vitatkozott a volt és a jelenlegi pénzügyminiszter, Szabó Iván és Medgyessy Péter. A műsor végül kitért az ominózus Pándy-ügy részleteire, amelyek felderítésére a rádió három prominens riportere fáradságot nem kímélve utazott el Brüsszelbe.
Ígéretek, ígéretek, ígéretek – így foglalta össze az eltelt évet bevezetőjében a felelős szerkesztő, aki azonban nem csak ígért, hanem teljesített: elénk rakta a valóság néhány darabját is.
(Hajdú-bihari Napló, 1997)