Meo

Az alpolgármester szereti a betűket. Mi­előtt a demokratikus választásokon a pol­gárok jóvol­­tából e magas közjogi méltó­ságba emelkedett, rendszeres munkatár­sa volt az egyik lapnak. Most sem éri be az alpolgármesterséggel, cikkeket ír az önkormányzat által igazgatott helyi újság­ba. A legjobban az öninterjúkat kedveli, legutóbb kettőt is publikált, természetesen rejt­jeles aláírással.

A jegyző a százalékokat kedveli. A 40 szá­zalékot favorizálja, de ha az nincs, beéri keve­sebbel is. A 40 százalékosból fél litert fogyaszt naponta, a többiből nagyobb a huzata. A zug­kimérés tulajdonosa nyu­godtan öntögeti a féldeciket; miért izguljon, ha a jegyző is hozzá jár a százalékokért?

A polgármesterről mindenki tudja a városban, hogy magas összeköttetései vannak. Néhá­nyan azt is tudják, hogy a távoli városban tanuló kislányát az önkormányzat gépkocsiján lá­togatta meg, s a benzinköltséget elszámoltatta. Egyebeket is rebesgetnek a polgármesterről, de ar­ról senki nem tud, hogy ezekről valaki felvilágosította volna magas barátait

Így állunk, álldogálunk mostanában né­hány helyütt az új helyi hatalommal, jó három­negyed évvel a demokratikus vá­lasztások után. A régi korruptak helyébe újak léptek, a lakosság meg csak néz, és nem ért semmit. Ez volna a demokrácia? – kérdezi, és nagyot legyint. Mitől jobb ez, mint a régi volt? – summázza vélemé­nyét lemondóan.

Igaza van. Új szárba szökött az összefo­nódások virága, a demokrácia leple alatt kisstílű pandúrok sütögetik rablópecsenyéjüket. A polgármestereknek nagyobb a hatalmuk, mint egy­kor a tanácselnö­köknek volt, új függőségi viszonyok épül­tek ki alig pár hónap alatt, az em­berek szűkölve szitkozódnak, és nem tudják, hogyan érvényesítsék jogaikat az őket amúgy szolgálni hivatott új bürokratákkal szemben.

A helyzet nem egyszerű; mondhatni bo­nyolult. Egyet azonban nem szabad elfelejteni: ez az állapot immár nem is­tentől elrendeltetett. A demokrácia a sza­bad választáson túl biztosítja a döntések végrehajtásának ellenőrzését is. Hová tűn­tek a meósok az országból? A korrupció olyan, mint a gyom. Minden talajban megfogan, és elburjánzik, ha nem pusztítják állandóan. Ezért hát ajánlatos szétnézni a háztartási boltokban. Azt mondják, hatásos vegyszerek ér­keztek a legutóbbi importszállítmánnyal.

(Hajdú-bihari Napló, 1991)