Jazzháló a belváros szívében

 

Csaknem harminc éves múltra tekinthet vissza a Budapest belvárosában működő Háló Közösségfejlesztő Katolikus Egyesület, amely a Kárpát-medencében élő magyar közösségek és egyének közötti kapcsolatok építését tűzte ki célul. Ökumenikus szellemben évente 30-40 találkozót és tábort szerveznek, az elmúlt években több ezer embert értek el rendezvényeikkel. A lelkiségi témákon kívül a kultúra is jelentős helyet kap programjaikban. A népszerű Háló Jazzklub jubileumot ünnepelt a minap: a századik koncertre hívták az érdeklődőket.

Nem a jazzel kezdődött. A Háló egyesület 2007. elején énekelt versekkel indított zenei sorozat a Ferenciek terén bérelt közösségi térben. Idővel ehhez csatlakozott a kamarazene, a jazz, majd a népzene. A szándék nem pusztán koncertek rendezésére irányult: az egyesület küldetéséből következően elsősorban a közösségépítés volt a céljuk. Estjeiket a szünetekben a fellépő művészekkel folytatott beszélgetések teszik különlegesen vonzóvá, amelyeken a közönségnek is lehetősége nyílik kérdezni. Az oldott, jó hangulatú beszélgetések bepillantást engednek az előadók életébe, és közelebb hozzák, átélhetőbbé teszik az elhangzó zenéket is.

A 2008. október 14-én indult jazz-sorozat 2011-ben a jezsuita Párbeszéd Házához tartozó Loyola Cafében folytatódott, majd az idén átköltözött a Háló saját bérleményű központjába, az S4-be, amely a Semmelweis utca 4. számú épületről kapta a nevét. Hogy miért a hónap második keddjére időzített jazzesték maradtak fenn a mai napig, annak magyarázata két névben kereshető. Schön György –zenésznek indult villamosmérnök – tizenegy éve szervezőként és házigazdaként áll a klub élén, munkáját a kezdetektől Deseő Csaba hegedűművész, a magyar jazzélet doyenje segíti művészeti tanácsadóként, műsorvezetőként és esetenként fellépőként. Személyükben lelkesedés és szakértelem lépett szoros szövetségre, amelynek eredménye nemcsak száz emlékezetes este, hanem az évek során összekovácsolódott, a klubban otthonra lelt törzsközönség is.

Az S4 a főváros szívében található, L alakú, mintegy száz személy befogadására alkalmas terem, amelyben a Kolta Galéria is működik. A jubileumi koncert vizuális hátterét dr. Bozóky Dezső: Látogatás a mennyei birodalomban című, a száz évvel ezelőtti Kína életét bemutató fotókiállítása adta, bár a figyelem érthetően inkább a zenére összpontosult. Válogatott, „all stars” csapat szerveződött a május 14-iki estre, a hazai jazzélet kiváló muzsikusai, akik jól ismerik egymást, korábban mind felléptek a Hálóban, de ebben az összetételben talán soha nem játszottak együtt.

A csapat élén a gyakori vendég, Gyárfás István gitáros állt, szaxofonon Elek István játszott, a trombitát Szalóky Béla fújta, a bőgőt Orbán György pengette, a dobok mögött pedig a veterán Kőszegi Imre ült. Próbákra és kottákra nem volt szükségük, tapasztalt előadókként a zsigereikben hordozzák a jazz olyan örökzöldjeit, mint a Blues Up And Down, a Perdido, az A Night In Tunisia, az In A Mellowtone és a többiek. Egymás tisztelete, kellő összpontosítás, remek ritmusok, élvezetes hangszerszólók, igazi örömzene, a Hálóra jellemző kötetlen előadásmód: a termet megtöltő közönség emelkedő hangulatban, vastapssal köszönte meg a sikertől fellelkesült muzsikusok játékát.

Az est betetőzése lett annak a sorozatnak, amely az avantgárd kivételével a magyar jazz valamennyi stílusát és megannyi élvonalbeli előadóját felvonultatta a tizenegy év alatt. Vukán Györgytől Harcsa Veronikáig, Illényi Katicától Babos Gyuláig, Dresch Mihálytól Szőke Nikolettáig, a Németországban élő Dudás Lajostól Oláh Kálmánig szinte mindenki megfordult itt, aki számít a hazai jazzéletben. A névsort a százegyedik koncert írja majd tovább a következő hónapban.

(Magyar Nemzet, 2019)

https://magyarnemzet.hu/kultura/jazzhalo-a-belvaros-sziveben-6941636/