Hibaüzenet

  • Deprecated function: Methods with the same name as their class will not be constructors in a future version of PHP; views_display has a deprecated constructor include_once() függvényben (/home/turi.gabor/public_html/includes/bootstrap.inc 3478 sor).
  • Deprecated function: Methods with the same name as their class will not be constructors in a future version of PHP; views_many_to_one_helper has a deprecated constructor require_once() függvényben (/home/turi.gabor/public_html/sites/all/modules/ctools/ctools.module 127 sor).

Szabad szellem szabad muzsikája (Szabados György)

 

Szabados György (fotó: Grencsó István)

A huszadik század magyar szellemi élete sok kimagasló személyiséget adott a világnak. Közöttük különleges helyet foglal el az 1939. július 13-án született Szabados György, akinek életműve elsősorban zongoraművészként, zeneszerzőként ismerhető, holott gondolkodóként, bölcseleti, zenei írások, versek szerzőjeként is markáns jeleket hagyott maga után.

Életének formálódó időszaka, munkásságának döntő hányada az államszocializmus idejére esett. Akkori megítélését és fogadtatását szemléletesen jellemzi az egyik rádiófelvételéhez fűzött szerkesztői széljegyzet: „Nem adható, nem törölhető.” Szabados öntörvényű művészként, a magyar kultúra elkötelezettjeként kívül állt a korabeli internacionalista ideológia, a (zene)esztétika és a társadalmi hierarchia keretein. Új zenei felfogás és előadási gyakorlat mellett kötelezte el magát: a szabad zenélés úttörőjeként a magyar népzene, a huszadik századi európai kompozíciós zene és az amerikai eredetű jazz elemeit felhasználó, a rögtönzésnek kitüntetett szerepet juttató, műfaji kategóriákat meghaladó oeuvre-t hozott létre.

Jóllehet nem tartotta magát jazzmuzsikusnak, művészi kibontakozása, saját hangjának megtalálása egybeesett a magyar jazz nagykorúvá válásával. Első nemzetközi sikerét 1972-ben Spanyolországban, a San Sebastian-i jazzfesztivál free jazz kategóriájának megnyerésével érte el. Bartók nyomdokaiban haladva 1974-ben látott napvilágot Az esküvő című korszakos jelentőségű lemeze. Miközben a kor kétarcúságának jegyében a hanglemezgyár kapui nyolc évre bezárultak előtte, a Magyar Rádió rendszeresen felléptette fesztiváljain. Zenéjének egyedisége, személyiségének kisugárzása, előadásmódjának szuggesztivitása kultikus alakká avatta a fiatal korosztályok körében.

A ’80-as években kitárult előtte Európa, rangos fesztiválokra kapott meghívásokat, különösen Nyugat-Németországban szerepelt gyakran. Revelációszámba menő muzsikálása a chicagói fekete avantgárd vezető képviselőivel, Anthony Braxton és Roscoe Mitchell szaxofonosokkal lemezfelvételeket is eredményezett. Európában a progresszív zenekritikusok a kreatív-improvizatív zene vezető képviselői között tartották számon. A budapesti Kassák Klubban működő zenei műhelyéből nőtt ki a MAKUZ (Magyar Királyi Udvari Zenekar), tanítványai és zenésztársai voltak a magyar jazzélet későbbi kiemelkedő szereplői: Dresch Mihály, Grencsó István, Kovács Ferenc, Benkő Róbert, Baló István, Geröly Tamás. Adyton és Szabraxtondos című lemezei nemzetközi visszhangot keltettek, A szarvassá vált fiak tánckompozíció zenéjeként színpadon is elhangzott, Franciaországban pedig Nagy József Jel Színháza vitte színre A kormányzó halála című, Kodolányi Gyula szövegére komponált művét. Homoki Zene című CD-je alapján Ligeti György a kontinens legjelentősebb zeneszerzői közé sorolta. 

Az improvizációra épülő, személy(ek)hez kötődő zenék esetében kérdéseket vet fel a művek sorsa, utóélete. A 2011-ben halála előtt három hónappal Kossuth-díjjal kitüntetett Szabados György darabjait hangfelvételek őrzik, reprodukálásuk azonban nem lehetséges eredeti formájukban. Szelleme és zenéje mégis kifogni látszik az időn: szerzeményeit Grencsó István fiatalokkal játssza, lakóhelyén, Nagymaroson 2015-ben útjára indult az Adyton Szabad Zene Műhely és Alkotó Együttlét, megalakult az Adyton Művészeti Alapítvány. Az életmű gondozásában kiemelkedő szerepet tölt be a német Rudolf Kraus által létrehozott Szabados György világa című többnyelvű honlap, amely minden, a hazai barátok és tisztelők áldozatos munkájával összegyűjtött, feldolgozott és digitalizált kottát, írást és audiovizuális felvételt közkinccsé tesz.

(Magyar Nemzet, 2019)