Franck Avitabile: Short Stories
Megint egy név, amelyet meg kell jegyeznünk. A források szerint Franck Avitabile játékára Bod Powell volt meghatározó hatással, de ember legyen a talpán, aki szólólemezét meghallgatva erre a következtetésre jut. Sokkal inkább az európai klasszikus zene nagy alakjainak szellemét őrzi a 18 (!), három kivétellel saját kompozíció. Debussy, Ravel, Brahms, Chopin, Schumann – igen. Jazz? Is. Nem kétséges, kiváló zongoristával állunk szemben, aki rendkívüli harmóniai érzékkel és technikai képzettséggel nyűgözi le a hallgatót. Egyik méltatója csupa derűt és napfényt vélt felfedezni Avitabile korábbi lemezein. Ezek a (letűnt New Age irányzatot idéző) jegyek néhány szerzeményben itt is megjelennek, de még a zsongító, moll hangnemű darabokba is beszüremkedik a disszonancia. A tágas érzelmi és dinamikai tartományt bejáró anyag egy kortárs európai pianista maradandó névjegye.
****
(Gramofon, 2006)