Pat Metheny: The Orchestrion Projetct

 

Nem az alkotóenergiák kimerülése, hanem kísérletező szelleme vezette Pat Methenyt a 19-20 század fordulóján kifejlesztett, a gépzongorához vonósokat és ütőhangszereket társító, teljes zenekari hatást keltő orchestri­on újra felfedezé­séhez. Továbbfejlesztésén az elektromág­neses hatásmechanizmust jól ismerő mérnökök és a digitális technikában jártas szakemberek bevo­násával éveken át dolgozott, míg végül a közös erőfeszítések eredményeként kialakult az egész színpadot beborító, elsősorban a gitárral vezérelt akusztikus hangkeltő eszközökből álló hangszerpark, amely nemcsak a hangzásban, hanem a komponálás, a rögtönzés és az előadás technikájában is új dimenziókat nyitott meg Metheny előtt. Egy személyben uralhatja a me­chanikus hang­szerarzenált, amely révén olyan hangokat és úgy képes általa beilleszteni zenei univerzumába, amelyiket és ahogyan éppen hallani kíván. A zene létrehozásának folyama­tában ezzel per­sze óhatatlanul a komponálásra kerül a hangsúly, még ha komoly szerephez jutnak a külön­bö­ző hang- és ritmikai rétegek fölött kibontakozó improvizációk is. Reakciókra igen, interak­cióra a programozottság miatt nincs lehetőség. Metheny az orchestrionra kom­ponált öt tételes szvitjét egy brooklyni templomban rögzítette, és 2010-ben Orchestrion címmel jelen­tette meg CD-n. Ennek folytatása a világ körüli koncert utat követően ugyanott felvett, a szviten kívül néhány régebbi és újabb darabbal illetve improvizációval bővített duplalemezes változat. A káprázatos technikai újítások ellenére a hangzás és az előadásmód keveset tesz hozzá Metheny világához: az Orchestrion Project melodikus, szárnyaló, csi­lin­gelő anyaga is a brazil zene, a jazz és a pop már ismert, hangszerelés­ben bővített elegye.

3,5

(Gramofon, 2013/3)