Hibaüzenet

  • Deprecated function: Methods with the same name as their class will not be constructors in a future version of PHP; views_display has a deprecated constructor include_once() függvényben (/home/turi.gabor/public_html/includes/bootstrap.inc 3478 sor).
  • Deprecated function: Methods with the same name as their class will not be constructors in a future version of PHP; views_many_to_one_helper has a deprecated constructor require_once() függvényben (/home/turi.gabor/public_html/sites/all/modules/ctools/ctools.module 127 sor).

Népzene gyertyafénynél (Karikás együttes)

 

A kicsinyke színpad előtt égő gyertyák, a színpad ol­dalán négyzet alakú fekete tábla, rajta tizenegyszer tizenegy gyertya. Fekete nadrág­ban, bő ujjú ingben nesz­telenül megjelennek a ze­nészek, s a lángok fényénél játszani kezdenek. A debreceni Karikás népze­nei együttes bemutatkozó koncertjét tartja a Kodály teremben.

Image result for karikás együttes

Két énekes lány, négy muzsikus fiú, két táncos le­gény. Kommentár nincs, el­igazítást a meghívó ad az együttes csillagfényes mű­sorára invitálva, melyben „különféle erdélyi és ma­gyarországi dallamokat, ré­giesen vagy saját átfogal­mazásban, táncokkal fris­sítve mutatnak be”. Ked­ves szöveg és kedves a han­gulat, ami mindjárt a mű­sor elején létrejön. Egy­mást követik a számok, te­matikailag az évszakok természetes váltakozásá­nak megfelelően, s miha­mar kiderül, hogy mire va­lók a táblára erősített gyertyák: csillagképek for­málódnak lángjukból, Papp Gábor művészettörténész kutatásainak példái nyo­mán. Időnként megjelennek a táncosok, s a zene folya­mata ilyenkor bravúros lé­pésvariációk látványával egészül ki. Az egyórás összeállítás végén hosszú taps és két ráadás, a leg­jobb számokból.

Négy évvel ezelőtt fiatal értelmiségiek alakították meg az együttest, de jelen­legi felállá­sukban csak egy éve muzsikálnak együtt. Hivatásos zenész csak egy akad köztük ma is: Rőmer Ottó, aki a Délibáb együt­tesből kilépve csatlakozott a Karikáshoz. A többiek orvosok, mér­nökök, techni­kusok, főiskolások: Hegedűs Csaba (brácsa, koboz), Juhász Erika (ének), Tóthné Dénes Anikó (ének, gordon), Eszményi István (klarinét, furulya, brácsa), Tóth Gábor (bőgő). Tánc­házakban, kisebb műsorok­kal már régóta szerepelnek a megye különböző településein, de összefüggő, kon­cepciózus programmal elő­ször mutatkoznak be a deb­receni közönségnek. (A táncosok – Tóth Ottó és Kozma László – ebből az alkalomból csatlakoztak hozzájuk.)

Eredeti, autentikus ze­neszámok és feldolgozások váltják egymást az összeál­lításban. Több tájegység zenéjét véljük felismerni köztük a Dunántúltól Szé­kig, s a törekvés a sokféle­ségre mind nyilvánvalóbb. Az eredeti zenével a tánco­kat kísérik: az önálló éne­kes és hangszeres ré­szek saját „átfogalmazásra” vallanak. A népzenei mozgalomból és a Délibáb egy­kori műso­rából ismert és ritkábban hallott dallamok egyaránt felhangzanak, néha az eredetitől eltérő szöveggel. A hangszerelést alighanem a tagok egyéni képességeihez igazították, s nem vé­letlen, hogy lendü­letes játékával, virtuóz dí­szítéseivel a kitűnő stílus­érzékű hegedűs, Rőmer Ot­tó viszi a prímet: ő profi muzsikus a javából. Becsü­lettel helytállnak a kíséret­ben társai is, de önálló vagy ellenszólamokra rajta kívül csak a klarinétos vállalko­zik. A két lány feltűnően jó stílusban, igazán népi hang­vételben énekel, hajlításaik illúziókeltőek; kár, hogy a szöveget néha nem értjük. A táncosok előadása ruszti­kus hatást kelt.

Letűnt idők muzsikájá­ból a mai hallgatók füléhez szólóvá akarják alakítani a népzenét a Karikás együt­tes tagjai. Szükség van er­re? Ők állítják: igen. Kompozícióikban, műsoruk felépítésében a népi mu­zsika ősi, puritán univerza­litását saját érzéseiken, íz­lésükön átszűrve mutatják fel közönségüknek. Egysze­rűen, a természetesség ígé­retével; és ugyanakkor szi­lárd tartással, vállalva a popularitás kihívásait is. Amatőrökként – profi színvonalra törekedve.

(Hajdú-bihari Napló, 1983)