Koós-Hutás Áron: I Remember Clifford

 

Lehet egy fiatal muzsikusnak ígéretesebb pályakezdése? Az MR3-Bartók Rádió immár tizedik alkalommal megrendezett jazzversenyét, a Tomsits Rudolfról elnevezett trombita tehetségkutató vetélkedőt Koós-Hutás Áron, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz­tanszékének idén végzett növendéke nyerte meg. Jutalma egyebek mellett egy önálló CD megjelentetése volt. A lemezre került nyolc számból öt versenydarab, a másik hármat stúdióban vették fel. Az indítás igen merész: a Jeepers Creepers kíséret nélküli előadása. Az egykor Louis Armstrong által népszerűvé tett szerzeményt végig bírja invencióval a trombitás; kiejtése ebben a számban idézi leginkább a New Orleans-i stílust. A címadó dal a döntő kötelező műve, Benny Golsonnak az ötvenes években fiatalon elhunyt hard bop trombitásra, Clifford Brownra emlékező gyönyörű balladája. A felkészültséget próbára tevő lassú számban mutatkoznak meg igazán egy muzsikus erényei – és hibái. Koós-Hutás jól vette ezt az akadályt (is), az ad hoc felvezetésből gördülékenyen csusszan át a témába, hogy aztán bizonyságot adjon kivételes dallamformáló, rögtönző és hangsúlyozó képességéről. A tisztelgés ellenére sem mondható azonban, hogy játéka a hard bop stílusban gyökerezne. A robbanékony lendület helyett kontrollált dinamika jellemzi előadásmódját; legfőbb jelleg­zetessége a stílusos frazeálás, ami ellensúlyozza olykor kissé vékony trombitahangját. Ez a hagyományokhoz kötődő, mérsékelten modern hangvételű CD csak azért nem kap öt csillagot, mert inkább tekinthető egy vizsgaanyag sikeres teljesítésének, mint önálló zenei megnyilatkozásnak. Amiben komoly szerepe volt a versenyzőket empatikusan kísérő triónak, mindenekelőtt Cseke Gábor zongoristának.

****

(Gramofon, 2008/3)