Hibaüzenet

  • Deprecated function: Methods with the same name as their class will not be constructors in a future version of PHP; views_display has a deprecated constructor include_once() függvényben (/home/turi.gabor/public_html/includes/bootstrap.inc 3478 sor).
  • Deprecated function: Methods with the same name as their class will not be constructors in a future version of PHP; views_many_to_one_helper has a deprecated constructor require_once() függvényben (/home/turi.gabor/public_html/sites/all/modules/ctools/ctools.module 127 sor).

Az Electric Circus hangversenye

 

Nem telt meg november 5- én a Kölcsey Ferenc Műve­lődési Központ színházterme Toto Blanke és az Electric Circus dzsesszegyüttes kon­certjén. Hiba lenne azonban ebből arra következtetni, hogy nincs Debrecenben négyszáz ember, aki szívesen meghallgatná a neves nyu­gatnémet gitáros műsorát.

A mérsékelt érdeklődés ma­gyarázata inkább a megle­hetősen borsos jegy­árakban (40, 60, 80 forint) keresen­dő. Ebből viszont, akár tetszik, akár nem, az a tanulság, hogy lassan hozzá kell szokni az ilyen árkate­góriákhoz, különösen, ha kül­földi előadókról van szó.

Kérdés az, hogy megtérült-e azok befektetése, akik mégis rászánták magukat erszé­nyük kinyitására. Felerész­ben: ugyanis tanulságos es­te volt, mégis alatta maradt a várakozásnak. Az együttes úgynevezett fúziós zenét ját­szott, amely napjaink dzsesszének egyik divatos áramla­ta. Lényege, hogy a műfaj legkülönfélébb korszakainak stíluselemeit ötvözi a rock ritmikai és szerkesztési ele­meivel. Ez a „különös keve­rék” kétségtelenül populáris és egyfajta átmenetet képez a kortárs dzsessz és a töme­gesen elterjedt rockzene kö­zött, de kötöttségei miatt a dzsessz eszköztárának csak töredékéből építkezik. Kevés olyan együttes akad, amely a fúziós egyen­ruhát magára öltve képes azt eredeti tar­talommal telíteni; sokkal gyakoribb az, hogy egyes stílusjegyek alkalmazása he­lyettesíti az egyéni mondani­valót.

Nos, az Electric Circus muzsikája sem újdonságával érdemelt figyelmet, hanem inkább az együttes játékra tett erőfeszítéseivel. Annak ellenére, hogy felállásuk al­kalminak tűnt – hiszen a magyar Lakatos Antal volt a szólistájuk szaxofonon –, mégis egyértelműen érződött a jó értelemben vett profi felkészültség. A trió techni­kailag rendkívül magas fo­kot képviselt – abban a zenei környezetben persze, ahonnan jöttek, ez alapvető és természetes feltétel. Min­denesetre a magyar muzsi­kusok csak okulhatnak ebből a példából.

Ugyanakkor arra is bizo­nyosság volt műsoruk, hogy pusztán technikai biztonsággal nem lehet zenei élményt nyújtani. Maga Toto Blanke is kissé mereven, az előre megírt kompozíciók pontos interpretálására törekedett elsősorban. Izgalmasabb lett volna, ha jobban magába feledkezik, s szabadjára engedi fantáziáját, no, meg ujjait. Egyedül akusztikus gitárszólója ragadott meg. Ebbe a szigorúan strukturált zenébe Lakatos Antal játéka hozott életet. Im­provizációi átlépték a rájuk szabott ke­reteket, hajlításai, csúsztatá­sai pedig szakmai előrelépés­ről vallottak. Javarészben neki köszönhető, hogy kis izgalom keveredett az Electric Circus precíziós muzsikájába.

(Hajdú-bihari Napló, 1979)