Az ajtón kopogtat a jövő nemzedéke (Basszusgitárosok és kisegyüttesek tehetségkutatója)

 

Két jazz-tehetségkutatót is rendeztek a múlt hét végén a Budapest Jazz Clubban, ame­lyeken ígéretes fiatal muzsikusok kértek maguknak helyet a nap alatt.

Image result for fonay tibor

Fonay Tibor (Forrás: Internet)

Örömteli tény: hagyománya van a magyar jazzéletben a vetélkedőknek. Az elsőt 1998-ban Maloschik Róbert jazz-szerkesztő kezdeményezésére a Bartók Rádió rendezte zongoris­ták­nak, ami aztán tíz éven át tartó, a jazz hangszerei köré szerveződő sorozattá bővült. A példa néhány éve arra indította a Magyar Jazz Szövetséget, hogy – váltakozva – zeneszerzők-hang­szerelők, illetve kisegyüttesek számára hirdessen versenyeket. A rádió utóbb visszalépett a hangszeres vetélkedők szervezéstől, a mentor szerepét a Budapest Jazz Club vállalta magára. A zongoristák és a dobosok után idén május 10-én a basszus­gitárosok állhattak a Hollán Ernő utcai klub pódiumára, amit másnap ugyanott a szövetség combó­versenyének döntője követett.

A basszusgitár a jazz-rock stílus megjelenésével a ’70-es években kezdett tért hódítani a jazzben. Oka, hogy könnyebben kezelhető az akusztikus jazzben használt nagybőgőnél, és pattogó, fémes hangja közelebb áll a rock-zenén nevelkedett, sokféle hatást magába szívó, az elektronikához vonzódó fiatal nemzedékhez. A felhívásra tizennyolcan jelentkeztek, végül öten kerültek be a Syrius és a Rákfogó együttesek néhai legendás basszusgitárosáról, Orszácz­ky Miklósról elnevezett verseny döntőjébe. Ott Stevie Winwood kötelezőként meg­adott Feelin’ Alright című rockszámával és egy szabadon választott kompozícióval mutathatták be tudásukat. A kíséretet Cseke Gábor zongorista és Jeszenszky György dobos szolgáltatta. A basszusgitározás különböző iskoláit képviselő ifjak technikai felkészültségét és muzikalitását a közönség és a zsűri egyaránt nagyra értékelte. Az első helyet és a Magyar Rádió 200 ezer forintos díját a mezőnyből kiemelkedő Fonay Tibor (Hódmezővá­sár­hely) szerezte meg, a második Domonkos Gábor (Dunaszerdahely), a harmadik Péter Tamás (Pécs) lett.

Összetettebb követelményrendszernek kellett megfelelni a combóverseny nyolc részt­ve­vőjének. A nevezés feltétele saját kompozíció előadása volt, a zsűri a megvalósítás szín­vo­nalát, a zenekari összjátékot és a szólista-képességeket egyaránt mérlegre tette. A bene­vezett együtte­sek többsége a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszékéről került ki, de voltak soraikban végzett, ismert muzsikusok is. A felkészültséget ezúttal sem érhette ki­fogás, a zenék azonban nem keltettek különösebb izgalmakat. Mintha az együttesek még a minta­követés stádiumában leledzenének: túlsúlyban voltak a középutas, kerekre formált, de kissé egyhangú szerzemények; újító szellemű produkció nem akadt köztük. Talán keveseket vonzott a megmérettetés lehetősége, mindenesetre kétséges, hogy ennyire futja a mai huszon­évesek mezőnyétől.

A zsűrinek természetesen döntenie kellett a sorrendről. Legjobbnak a sokoldalúan tehet­séges Tálas Áron zongorista (Mezőkövesd) trióját találták, a második helyen a kifinomult formakultúrájú Oláh Krisztián zongorista (Budapest) triója végzett, a harmadik díjat a remek hangszereléssel jelentkező Kovács Linda énekesnő (Halmajugra) együttese kapta. A legjobb szólista címet Ávéd János szaxofonos érdemelte ki, a zeneszerzői különdíjat Szendőfi Balázs basszusgitáros nyerte el. A kiemelkedő képességű Balogh Tamás zongoristának nem jutott el­ismerés.

A versenyek sorának ezzel még nincs vége, következik az A 38 hajó Talentum vetél­ke­dője.

(Magyar Nemzet, 2013)