"Északi" lemez (Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar)

 

Minden zenekar életében – különösen, ha vidéki együttesről van szó – kiemelkedő esemény, ha hang­lemezt készítenek vele. A Debreceni MÁV Filharmo­nikusok Zenekara több évti­zedes pályafutása során ez év őszén jutott el ahhoz a lehe­tőséghez, hogy önálló nagyle­meze jelenjen meg.

Talán ko­rábban is sor kerülhetett volna már erre, de mint is­meretes, sok együttes van Magyarországon, néhány pe­dig – megérdemelten – bérletet kapott a hanglemezgyár­ba, s helyükre nehéz bekerülni.

A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat műsorpoliti­kájának kívánalmai szerint „északi” le­mezt készítettek a debreceni együttessel. Jan Sibelius finn zeneszerző három alkotása (a Fin­landia, a Ka­rélia és A tounelai hattyú) mellett a norvég Edward Grieg Peer Gynt szvitjének első változata került a ko­rongra. Az utóbbi években érezhetően megnőtt az érdek­lődés az északi szerzők iránt, de Sibelius művei közül eled­dig kevés volt elérhető ma­gyar lemezen. Joggal mond­hatjuk, hogy a Debreceni MÁV Filharmonikusok felvé­tele hiányt pótol.

A lemez nyitó darabja a Finlandia, amely Sibelius ta­lán leghíresebb műve. A ze­nekar plasztikusan érzékelte­ti a mű drámai mondanivalójának és lírai érzéseinek együttesét. A háromtételes Karélia a zenekar valamennyi szólamának lehetőséget ad a bemutatkozásra. Az arányok kiegyenlítettek, a fúvósok kellő dinamikával szólnak, a vonósok fátyolos északi hang­függönyöket szőnek. A máso­dik oldal felfedezése A tuonelai hattyú, Meszlényi László m. v. angolkürt-szólójával. Gyönyörű, lírai alkotás. A Peer Gynt biztos sikerdarab, a zenekar ismét teljes appa­rátusával vonul fel, és árnyaltan közvetíti a szerző szándékait.

Sibelius és Grieg művei nem állnak messze attól a ro­mantikus világtól, amelyben a MÁV Filharmonikusok Ze­nekara a legotthonosabban mozog. Affinitásuk az elő­adott művek iránt nyilvánva­ló, s ha ezzel frontáttörésre nem számíthatnak is a ma­gyar zenei életben, minden­képpen tisztességes, sikerült bemutatkozásként könyvel­hetjük el az első lemezt. Szí­vesen olvastunk volna ugyan­akkor kissé bővebb ismerte­tést a zenekarról és karmeste­réről, s egy tévedést itt kell kijavítanunk: a MÁV Filhar­monikusok, bár sokfelé jártak már, de Auszt­ráliában még nem. A szerény, de ízléses borító egyébként Bánó Endre; munkája; a felvétel zenei rendezője Hézser Zoltán volt.

(Hajdú-bihari Napló, 1979)