Computer a stúdióban (Szalay András)
Olvashattunk róla a Magyar Nemzetben és a Rádióújságban, ideje hát, hogy szűkebb pátriánk sajtója is beszámoljon arról a felfedezésről, ami két debreceni fiatalember, a Szalay testvérek nevéhez fűződik.
Szalay András és bátyja, Szalay Sándor régóta ismert a popzenét kedvelők körében: ők alapították meg az országos sikereket aratott Panta Rhei együttest. Kevesebben tudják azonban róluk, hogy fizikusokként évek óta behatóan foglalkoznak a különféle elektronikus hangszerek előállításának kérdéseivel is. A Panta Rhei együttesben nemcsak használtak, de maguk is készítettek szintetizátorokat, s ezzel úttörő szerepet játszottak korunk hangszerének hazai elterjesztésében. Kísérletezéseik eredményeképpen újabban pedig olyan felfedezésre jutottak, ami tovább: lehetőségeket tár fel a computerek alkalmazásában, a zeneszerzés és a stúdiómunka terén.
- A számítógépes zeneszerzés feltalálása valójában nem a mi érdemünk - mondja erről Szalay András, aki a Kossuth Egyetemen dolgozik fizikusként. - Mi azt tettük meg, hogy kezelési módjában és főleg költségkihatásában szélesebb kör számára tettük elérhetővé a computeres hangrögzítési és -visszaadási eszközöket. Magyarán: olyan transzfer egységet és programot alkottunk, amelyet a korábbi nagy gépekhez képest összehasonlíthatatlanul olcsóbban és minden számítógépes és zenei előképzettség nélkül használhatnak az érdeklődő muzsikusok.
- A laikus olvasó számára is érthető nyelven hallhatnánk részletesebben arról, hogyan működik ez a szerkezet?
- A computerből, szintetizátorból és tévéképernyőből álló lánc segítségével egyszerre 24 különböző dallam memorizálására képes, és a kódokkal betáplált, illetve a szintetizátor billentyűin mechanikusan lejátszott hangokat, hangsorokat a képernyőn egyezményes jelekkel kivetítve lehetővé teszi a zene áttekintését, megszerkesztését, a hibák azonnali kijavítását. Például egy blues-sémából elég egy sort bejátszani; utána már csak azt kell jelezni, hogy hányadik fokon hányszor ismétlődik. Ha szintetizátoron játszom le a hangsort, a computer megjegyzi, hogy melyik hangot mennyi ideig nyomtam le, s ha saját metronóm ütéseihez képest pontatlanságot észlel, korrigálva jeleníti meg a képernyőn. S mivel egy zeneszám létrehozása számtalan kezdés és millió javítás függvénye, nem mindegy, hogyan történik a korrekció. A berendezést elsősorban olyan stúdiókban célszerű használni, ahol soksávos magnetofon áll rendelkezésre, s egyszerre lehet vezérelni a párhuzamos szólamokat.
- Magyar találmányról lévén szó, talán nem fölösleges a kérdés: vajon a sorsa is magyar lesz?
- Amikor tavaly februárban a készülékkel megjelentünk a frankfurti világkiállításon, az angol Electronic and Music Maker című szaklap szerkesztője elragadtatott hangú cikkben számolt be róla, hangsúlyozva, hogy ilyen kényelmesen kezelhető music composert nem látott még. Ha akkor mögöttünk lett volna a szinte azonnali szállítást biztosító háttéripar, az élénk érdeklődésből ítélve valószínűleg sok megrendelést kaptunk volna De mivel nem volt, hazatérve kellett vállalkozót, kivitelezőt, exportőrt keresnünk, és ez nem ment egyszerűen A tőkét végül az Omega gmk., pontosabban Kóbor János biztosította, a kivitelezést az ATOMKl gmk. végzi - a konstrukció a dobozba foglalt központi egységből és a kazettára rögzített vezérlő programból áll -, a forgalmazásra pedig egy Novotrade nevű, hazai bankok munkatársaiból álló részvénytársaság vállalkozott. A készülék neve Muzix 81, ami jelzi, hogy a ZX 81 Sinclair computer továbbfejlesztett változata. Hogy végül is milyen sikere lesz a külhoni piacon, azt nehéz belátni.
- A Szalay testvérek nemcsak fizikusok, hanem muzsikusok is. Éltek-e vajon saját maguk is a találmánnyal?
- Én részt vettem Presser Gábor és Benkő László szintetizátorlemezeinek elkészítésében, illetve az Omega együttes XI. lemezének programozásában. A Panta Rhei felbomlása után megmaradt munkakapcsolatom Matolcsy Kálmánnal, s a rádió elektronikus zenei stúdiójában, illetve a filmgyár stúdióiban tovább folytattuk a kísérleteket. A Muzix 81-et is felhasználva másfél órás zeneanyagot játszottunk kazettára, amiből 35 percnyit elküldtünk a hanglemezgyár igazgatójának. Neki annyira tetszett az anyag hogy azonnal kiadásra javasolta. Mi még tovább dolgoztunk az anyagon, a lemez így várhatóan október elején kerül az üzletekbe P. R. Computer név alatt.
- Hogyan vett részt a komponálásban a Muzix 81?
- A szólamok 70 százalékát vele vettük fel. A készülék képes arra, hogy például bejátszott hangszerhangokat élethűen visszaadjon és alkalmazzon, vagy egy beénekelt hangot három szólamban megszólaltasson. Egy dobos nem képes ilyen pontos ritmust hozni. Ezzel a technikával egy ember hangszertudás nélkül fel tud venni egy lemezt. Csak éppen koncepció kell hozzá.
- Debrecenben bizonyára sokon érdeklődnek az ilyen újfajta elektronikus vívmányok iránt. Nyílik-e számukra lehetőség, hogy közelebbről is megismerkedhessenek a Muzix II rejtelmeivel?
- Igen, szeptember 22-én, csütörtökön 18 órától a Kossuth utca 1. szám alatti Ifjúsági centrumban bemutatót tartunk működéséről, és saját új lemezünkön kívül részleteket forgatunk le olyan felvételekből, amelyeket kizárólag elektronikus eszközökkel készítettek.
(Hajdú-bihari Napló, 1983)