Minden mozog (Panta Rhei)
Új CD-t hozott a posta: feladója egy valamikori debreceni zenekar, amely a ’70-es, ’80-as években Panta Rhei néven írta be magát a magyar popzene történetébe. A lemez az „Epilógus” címet kapta, 18 hangszeres számot tartalmaz 74 percnyi műsoridőben, a Mega kiadó gondozásában.
A név és a vállalkozás a mai fiatal korosztálynak aligha mond valamit, de a progresszív rockzenén nevelkedett középnemzedékben bizonyára izgalmas emlékeket ébreszt.
A Panta Rhei együttest debreceni egyetemisták alapították 1974-ben: a Szalay testvérek (Sándor – gitár, András – basszusgitár), Matolcsy Kálmán (billentyűs hangszerek), valamint Béke Csaba (dob). A görög eredetű név jelentése; „Minden változik”, vagy „Nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni”. A zenekar már első fellépéseivel feltűnést kelten Debrecenben, majd országszerte, ami egyéni stílusának volt köszönhető. A kemény rock térhódításának idején a Panta Rhei az Emerson, Lake and Palmer, a Yes vagy a King Crimson nyomvonalán haladva a klasszikus zenére, a keleties harmóniákra és a páratlan metrumokra alapozva a progresszív rock irányzatát képviselte Magyarországon. A Szalay testvérek – mindketten fizikusok – saját fejlesztésének eredményeképpen a zenekar itthon elsőként alkalmazott szintetizátort, ami szintén hozzájárult nimbuszuk kialakulásához.
A hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján sok magyar fiatal a Panta Rhei feldolgozásaiban ismerte meg Muszorgszkij Egy kiállítás képei, Bartók Allegro Barbaro, Táncszvit, Román táncok, Mikrokozmosz, Hacsaturján Kardtánc vagy Grieg Peer Gynt című műveit. Miután az együttes 1976-ban megnyerte az amatőr zenekarok országos versenyét, lemezkészítésre kapott lehetőséget, a Bartók-felvételek kiadásához azonban a zeneszerző fia nem járult hozzá. Ezt követően a zenekar új stílusok felé nyitott, Ács Enikő énekessel sanzonos hangzású dalokat (Pogácsalány, Öreganyó) játszottak, illetve lendületes, nagyzenekari hatásokkal élő rockzenét (Társak között, Itt van a délután) írtak. Több kislemezük jelent meg, Made in Hungary versenyt nyertek, sokat koncerteztek, és külföldre – az NDK-ba – is eljutottak, a drezdai fesztiválon a legjobb külföldi előadó díját nyerték el. Játékuk fokozatosan a dzsessz-rock irányába mozdult el (Grand Canyon, Mandarin, Trópusi láz), felléptek hazai és külföldi dzsesszfesztiválokon. Átmenetileg tagja lett az együttesnek Kegye János (szaxofon), rendszeresen fellépett velük Sípos Endre (trombita), Dés László (szaxofon) és Friedrich Károly (harsona). A szlovákiai Cesky Tesin-i fesztiválon a közönség díját nyerték el.
Újabb fordulatot hozott a Panta Rhei életében 1980, amikor Ács Enikő és Béke Csaba helyére Laár András (ének, gitár) és Schmidt András (dob) került. Ebben a felállásban készítették el első nagylemezüket, amely dallamos, lendületes rockzenét tartalmazott. Ez a formáció két évet élt meg, ettől kezdve a mag, Matolcsy és a Szalay testvérek PR Computer néven működtek tovább. Előtérbe került a szintetizátor-hangzás, ami az 1983-ban megjelent és 80 ezer példányban elkelt nagylemezüket is uralta. Az együttes éveken át az Omega előzenekaraként szerepelt, így számaik Magyarország szinte minden nagy koncerttermében felhangzottak. Utolsó felvételeiket 1988-ban készítették.
A Panta Rhei alapító tagjai idővel szétszóródtak a világban. Béke Csaba Németországban él, ma is zenél. Matolcsy Kálmán Debrecenben számítógépes fejlesztéssel foglalkozik, Szalay András csaknem egy évtizedes németországi elektronikus hangszerfejlesztő munka után – ő tervezte például a John McLaughlin által is használt Axon gitárszintetizátort – haza tért, és Budaörsön telepedett le. A nemzetközi hírű atomfizikussá lett Szalay Sándor az Egyesült Államokba költözött, a Baltimore-i egyetem fizikaprofesszora.
Az 1997 utolsó napjaiban megjelent Epilógus című lemez nemcsak egy korszak lenyomata, hanem emléket állít a Panta Rhei együttesnek. A rendelkezésre álló bőséges anyag alapján a kiadó kettős CD megjelentetését tervezte, ám a sors – Bartók Béla másik fia személyében – ismét közbeszólt, a Bartók-feldolgozások ezúttal sem kerülhettek be a válogatásba. Helyet kapott viszont rajta a romantikus hangzású Peer Gynt-szvit, a PR Computer-lemez pár darabja, dzsessz-rock szerzemények, illetve néhány, a filmgyárban rögzített, lemezen még nem megjelent szintetizátoros kompozíció.
A Panta Rhei változatlanul lépést tart a technika fejlődésével: két honlapot is nyitottak az Interneten (http://nexiajnath.klte.hu/panta.rhei/, illetve http://tarkus.pha.jhu.edu/panta.rhei/), amelyen további információk, érdekességek, fotók és zenei illusztrációk idézik fel a zenekar működésének éveit. Egykori híveik és a mai fiatalok számára is – nemcsak nosztalgia gyanánt.
(Hajdú-bihari Napló, 1998)