Korok hangja

 

(Bach gordonkaszonátái) A Hungaroton és Perényi Miklós újabb nagy, közös vállal­kozása Johann Sebastian Bach gordonkaszo­nátáinak megszólaltatása. A hat szólószvit 1720 körül keletkezett, amikor Bach Anhalt-Köthen herceg udvarában teljesített karmes­teri szolgálatot, s a gordonkadarabokkal pár­huzamosan hegedűre és fuvolára is írt szóló­darabokat. E művek létrehozása rendkívül nagy szellemi teljesítményt kívánt a zeneszer­zőtől, hiszen egyetlen dallamhangszernek kell bennük eljátszani a dallamot, a kíséretet és a polifonikus szövetet is. Bach csodálatosan ol­dotta meg ezt a feladatot (is), viszont ugyan­csak próbára teszi vele az elő­adókat. Mint Balla György a kísérőfüzetben írja: „E mű­vek a gordonka lehetőségeinek kiak­názásában a végső határig jutottak el: hatalmas művészi és technikai követelményeik a leg­kiválóbb előadók felkészültségéhez méretezettek."

A megformálás tartalmi elmélyülést a ket­tősfogások és az akkordok tiszta intonálása nagy technikai tudást kíván. Mindeme eré­nyeknek birtokában van Perényi Miklós, így a három­le­me­zes, szép kivitelű album az utób­bi idők magyar hanglemeztermésének kiemelkedő darabja.

(Debreceni dzsesszfesztivál) Úgy látszik, ez az év sem telik el debreceni vonatkozású hang­lemez megjelenése nélkül. Az alkalmat ezúttal a XI. dzsessznapok szolgáltatta, s ha meggon­doljuk, hogy még csak tíz fesztivál múlt el anélkül, hogy hanglemez készült vol­na róla, igazán elégedettek lehetünk a fejle­ményekkel. A Krém márka jelével, Kiss Im­re szerkesztésében látott napvilágot a lemez, a szándéknak megfelelően csak magyar együttesek felvételeivel. Ennek is nagyon örülünk természetesen, de még jobban örül­nénk, ha mondjuk egy dupla albumot vehet­tünk volna a kézbe, amelynek másik lemezén külföldi muzsikusok játszanak. Az évek so­rán ugyanis annyi jeles zenész fordult meg Debrecenben, hogy nagy kár elszalasztani akínálkozó lehetőséget. Reméljük, a kiadók gondolatai is hasonló követ­kez­te­tésre jutnak.

Hét számot tartalmaz ez a lemez, megle­hetősen széles skálán. Elégedetlenségre csak a Sa­turnus együttes szerzeménye és játéka ad okot; a többi közreműködő a maga szín­vonalán van jelen. A kompozíciók közül há­rom emelkedik ki: Vukán György Clarity-je lírai hang­vételű, gondolatgazdag kamaramu­zsikálás; Szabados György Balladájának pentaton vonat­kozásai érdemelnek figyelmet; a Binder együttes Korlátok című darabja pe­dig egy hosszabb lélegzetű, téma és tempóváltásokra épülő, hatásos darab. De nem le­het panasz a Hulin együttes és a Kaszakő együttes felvételére sem. A lemezt a BenkóDixieland Band és Philadelphia Jerry Ricks amerikai gitáros Debreceni blues című han­gulatos szerzeménye zárja.

(Fábián Ágostonné mesél) A bukovinai szé­kely Andrásfalváról költözött át Magyaror­szágra gyermekkorában Fábián Ágostonné. Az ő nagy tudománya a mesemondás. Magá­val hozta szülőfaluja meséit, szépen szóló nyelvét, azzal gyönyörködteti a kakasdi óvo­dásokat, akiknek dajkája. Ezekből a mesék­ből került egy csokorra való hanglemezre Az aranyszőrű bárányka címmel. A címadó me­sén kívül még további hatot mond el a ma­ga ízes stílusában Fábián Ágostonné, megele­venítve gyermekkora világát, a bukovinai székelyek gondolko­dás­módját, hiedelmeit. Gyermekek örömére, felnőttek figyelmébe.

(Ruttkai-Ákos) Lehet, hogy sokan szent­ségtörésnek tartják Ákos Stefi és Ruttkai Éva nevének összekapcsolását. Hiszen az egyik „csak" táncdalénekes volt, míg a másik az or­szág egyik vezető színművésze. Megjelent lemezeiken azonban mindketten énekesként mutat­koz­nak be, így talán érthető a párhu­zam.

Ákos Stefi a háború utáni évek egyik nagy sztárja volt, lemezét régebbi felvételeiből vá­logatták. Egy kor hangulatát, sajátos ízlés­világát idézik ezek a dalok kissé érzelgősen, fátyolos romantikával. A szórakoztató zene olyan neves szerzői jegyzik a számokat, mint Horváth Jenő, Vécsey Ernő, Behár György. Ami a mai rockdömping közben feltűnő ezek­ben a szer­zemé­nyekben, az a nagyzenekari hangzás. Mennyivel összetettebb, árnyaltabb hangsze­reléssel készültek ezek a számok egyes mai nótákhoz viszonyítva! A swinges elemek, a bigband-háttér diszkrét jelenléte arra figyelmeztet, hogy ha többnyire kommersz változatban is, de akadtak azért ér­demes momentumok is a ma lekezelően em­lített zeneszámokban.

Egészen más jellegű Ruttkai Éva lemeze. Másik János és Adamis Anna, tehát két jó nevű, mai szerző komponálta testre szabottan az anyagot (bár Jakab György és Szöré­nyi Levente is jelen van egy-egy szerzemén­nyel). Afféle pop-sanzon teremtődött a mun­kából. Másik János zenéje igényes, kellemes; jól gazdálkodik a kevés hangszerrel. Adamis Anna szövegeit olykor belengi a művészieskedés lila gőze. Persze, ha az előadó vállalta ezt a portrét, akkor mi mást tehetünk, vele együtt mi is elfogadjuk. Vagy nem fogadjuk. Ruttkai Éva nem énekesnő, hanem egy érzé­keny, gazdag belső világú színésznő; vallo­másszerű lemeze ott meggyőző, amikor ezek a tulajdonságai sugároznak előadásából.

(Hajdú-bihari Napló, 1982)