Téli mustra
(Bűn és bűnhődés) Az év végi nagy bevásárlási láz nem hagyja érintetlenül a hanglemezeket sem: a kedvelt ajándékok sorában ma már gyakran fellelhetők a magyar és a külföldi felvételek. Téli mustránkban a legutóbbi hetek, hónapok magyar terméséből választottunk ki néhány figyelemre méltó összeállítást.
Petrovics Emil Bűn és bűnhődés című operája tizenegy évvel a bemutató után került hanglemezre a televíziós változat alapján. A szép kiállítású, háromlemezes album a magyar operaművészet egyik reprezentatív darabjával ismerteti meg a hallgatót. A szövegkönyvet – Dosztojevszkij máig ható gondolatainak érvényességét hangsúlyozva – Maár Gyula írta, s ő rendezte az előadást is. A Magyar Állami Operaház zenekarát Koncz Tamás vezényli; a felvételen sikerült megtalálni a zenekar és az énekesek hangerejének megfelelő arányát. Petrovics Emil szabad dodekafon zenéje komor, súlyos hangvételével drámai hatással hordozza Dosztojevszkij regényének mondanivalóját.
(Mozart-szonáták) Nagy vállalkozásba kezdett a Hungaroton. Ránki Dezső előadásában, sorozatban megjelenteti Mozart zongoraszonátáit. Az első, háromlemezes album az 1774-78 között keletkezett művekből tartalmaz kilencet, tehát azokból az évekből származókat, amelyekben az elődök – például Christian Bach – hatása még érződik Mozart kompozícióin. Ugyanakkor ezek a darabok félreismerhetetlenül mozartiak, s annak idején a szerző repertoárjában szerepeltek. Előadóként aligha lehetett volna alkalmasab utódot találni Ránki Dezsőnél, a fiatal művész szépen, ihletetten játssza a szonátákat.
(Barokk zene cimbalmon) Fábián Márta, a kortárs cimbalomdarabok legjobb előadója, most érdekes kísérlettel jelentkezett: cimbalom-fuvola- gitár átiratban, ifj. Kovács Imre és Sztankovics Béla társaságában barokk szerzők – Pachelbel, Stanitz, Telemann, de Boismortier, Abel, Leclair – műveit játszotta hanglemezre. Nem alaptalan az elképzelés, hiszen a barokk korban a szerzők más hangszer-csoportosításban is el tudták képzelni műveiket, általános volt ez az előadói gyakorlat. Fábián Márta triójában a cimbalom és a fuvola társítása első hangzásra kissé bizarrnak tűnik, de a művészek előadói kvalitása végül is elfogadtatja ezt az összeállítást.
(Szonáták) A véletlen úgy hozta, hogy a Hungaroton legfrissebb termékei között három, zongora-vonós szonáta is található. A zenetörténet különböző korszakaiból valók ezek a kettősök, s nehéz megjósolni, melyikük számíthat kedvezőbb fogadtatásra a hanglemezbarátok körében. Kovács Dénes-Bächer Mihály Beethoven-lemeze mellett az előadói rang és a Kreutzer-szonáta nimbusza, Perényi Miklós - Kocsis Zoltán Brahms-albuma mellett az előadók rendkívüli népszerűsége, Perényi Eszter-Kiss Gyula Veracini, Händel, Tartini műveit tartalmazó lemeze mellett pedig a közkedvelt barokk hangzás szól. A maga nemében mindhárom felvétel kitűnő; a legcsiszoltabbnak talán a Beethoven-szonáták előadása tűnik.
(Blockflöte) Rövid időn belül újabb önálló lemezzel rukkolt elő Czidra László, a blockflöte nemzetközileg is elismert mestere. Vivaldi három concertóját és két szonátáját bemutató felvételének érdekessége az, hogy megszólal rajta a blockflöte-család mind a négy fő tagja, s az előadó-apparátusok széles skálája vonul fel a basso-continuo kíséretes szonátáktól a kamarakoncerteken át a zenekari kettős versenyig. Ritka hangszerek, ritka szép lemezen.
(Csontváry-képek) Első önálló szerzői lemezét vehetjük kézbe az 53 éves Decsényi Jánosnak, aki „civilben" a Rádió zenei főosztályának munkatársa. A bemutatkozás sikeresnek mondható: a három mű (Kommentárok Marcus Aureliushoz, Csontváry-képek, Változatok zongorára és zenekarra) jól jelzik a szerzőnek a humán kultúra iránti élénk érdeklődését, filozofikus, meditatív hajlamát. Darabjai elsősorban színeket és hangulatokat jelenítenek meg, jóllehet szigorúan szerkesztettek és rendkívül ökonomikusak. A Kommentárok vonós hangszerekre íródott, a Csontváry már az egész zenekari apparátust felhasználja, a Változatok pedig a zongora és a zenekar párbeszédére épül – izgalmas, elmélyült szerzői műhelybe engedve bepillantást.
(Versek lemezen) A nagy magyar költők alkotásait felvonultató sorozatban legutóbb Vas István versei kerültek korongra. Domokos Mátyás szerkesztésében három kötet (A tűzlopó, Rapszódia a hűségről, Ki mást se tud) anyagából hangzik el tizenhat költemény Avar István, Gáti József és a szerző előadásában. A válogatás igazolja, hogy Vas Istvánnak a század jelentős magyar költői között a helye, és közelebb viszi a hallgatót e szélesebb körben talán kevésbé ismert alkotóhoz.
(Bujdosó lány) Az utóbbi idők legmegrázóbb és legfelemelőbb albuma Mezei Mária nevéhez fűződik. A Hungaroton kettős lemezen most tette közzé az idős művésznő 1969-es rádióestjének anyagát. „Életem eredménye van e két lemezbe zárva – álmom: a Szeretet-színház egyszemélyes hangdokumentációja. Sok földet bejárt önálló estem egyetlen rádiófelvétele, amely életem utolsó fellépése volt" – írja a borítón a színésznő. Rendhagyó ez az album: Mezei Mária önéletírásának részleteivel végigkíséri e megpróbáltatásoktól terhes pálya állomásait, miközben versek, dalok, drámarészletek érzékeltetik a különböző időszakokhoz kötődő művészi vállalásokat. A színház és szeretet nemesítő eszményébe vetett szenvedélyes hit hatja át ezt a – mai füllel néhol talán kissé patetikusnak hangzó – vallomást, míg az illusztrációkból Babits Mihály Húsvét előtt című költeményének drámai tolmácsolása fogja meg leginkább a hallgatót.
(Mákos rétes) A név ezúttal nem a kedvelt tésztaféleséget, hanem Halász Judit újabb nagylemezének címét jelzi. A gyerekeknek szánt összeállítás – szerkesztője Bródy János – neves magyar költők, köztük Weöres Sándor, József Attila, Zelk Zoltán, Veres Miklós megzenésített verseit gyűjtötte csokorba a Fonográf és a Bojtorján együttesek közreműködésével. Halász Judit kedves, meleg hangú előadása bizonnyal népszerűvé teszi ezt a lemezt is, amelynek dalai a célnak megfelelően egyszerűek és bájosak.
(Rock-hullám) Sorozatban láttak napvilágot ősszel a jelesebb magyar rock-együttesek lemezei, komoly pénzügyi nehézségek elé állítva azokat a fiatalokat, akik lépést akarnak tartani a változásokkal. Itt most csak megemlítjük az Apostol, a Hobo Blues Band, a Hungária, Szörényi Levente, Bródy János, az LGT, a Mini és a Rock-hullám lemezeit azzal, hogy a Napló újévi számában részletesen is értékelni kívánjuk az 1980-as év rock-termését a kiadott lemezek alapján.
(Hajdú-bihari Napló, 1980)