Hibaüzenet

  • Deprecated function: Methods with the same name as their class will not be constructors in a future version of PHP; views_display has a deprecated constructor include_once() függvényben (/home/turi.gabor/public_html/includes/bootstrap.inc 3478 sor).
  • Deprecated function: Methods with the same name as their class will not be constructors in a future version of PHP; views_many_to_one_helper has a deprecated constructor require_once() függvényben (/home/turi.gabor/public_html/sites/all/modules/ctools/ctools.module 127 sor).

Sztárok és trónkövetelők (Down Beat kritikusi lista)

 

A világ legtekintélyesebb dzsessz-szaklapja, a Chicagóban megjelenő Down Beat minden évben közzé teszi a kritikusok és az olvasók listáját a legjobb, illetve a legnépszerűbb dzsessz­muzsikusokról.

A hagyomány 39 éve tartja magát, jóllehet többen megkérdőjelezik az efféle szavazások eredményének esztétikai érvényességét.

Kikre adták szavazatukat az idén a kritikusok? Igazi meglepetés alig akad, a régi, jól bejá­ratott nevek vezetik a listákat. Figyelmet kívánó mozgások inkább a kislistán indultak meg, körvonalazva a dzsessz '90-es évekbeli főbb jellegzetességeit,

Az év lemeze meglehetősen egyértelműen Charlie Haden és az általa harmadszor újjászer­vezett Liberation Music Orchestra Álomőrző című koncept-albuma, amely az 1969-es és 1983-as elődök után ismét a faji egyenlőség és az emberi szabadságjogok mellett tesz hitet. Talán nem véletlen, hogy a kiadó Blue Note cég lett ez év hanglemeztársasága is.

Az év művésze immár sokadik alkalommal Wynton Marsalis, akit egyben a legjobb trom­bitásnak tartanak. A legjobb hangszerelő Carla Blay, zeneszerző Henry Threadgill. A nagy­zenekarok élére a legendás vezető halála után is aktív Count Basie Band került, míg az akusz­tikus együttesek listáját Phil Woods, az elektromosokét John Scofield vezeti. Továbbá kate­góriák: szopránszaxofon Steve Lacy, altszaxofon Frank Morgan, tenorszaxofon Sony Rol­lins, baritonszaxofon Hamiett Bluiett, harsona Ray Anderson, klarinét John Carter, fuvola James Newton, vibrafon Milt Jackson, akusztikus zongora Cecil Taylor, orgona Jimmy Smith, szin­tetizátor Sun Ra, akusztikus gitár Jim Hall, elektramos gitár John Scofield, akusztikus bőgő Charlie Haden, elektromos bőgő Steve Swallow, hegedű Stephane Grappelli, dob Max Roach, ütőhangszerek Nana Vasconcelos, egyéb hangszerek Toots Thielemans, énekes Joe Williams, énekesnő Betty Cartor, énekegyüttes Take 6.

Az állandóságot tükröző nagylista mellett kevésbé ismert, sőt ismeretlen nevek is feltűntek a nagyobb figyelmet érdemlő tehetségeik között. A 84 kritikus szavazata alapján például az év művésze Geri Allen, hangszerelője John Zorn, zeneszerzője Ed Wilkerson, alkusztikus együt­tese a Harper Brothers, trombitása Roy Hargrove, altszaxofonosa Bobby Watson, teno­rosa Joe Lovano, klarinétosa Don Byron, vibrafonosa Steve Nelson, orgonistája Barbara Den­nerlein, elektromos bőgőse Bill Laswell, hegedűse Terry Jennoure, dobosa Marvin „Smitty" Smith, énekese Harry Connick, énekegyüttese a New York Voices.

Állandóság és változás jellemzi a kilencvenes évek kezdetének dzsesszmuzsikáját, amit a Down Beat listái is szemléletesen tükröznek. Miles Davis váratlan halála előre jelzi: az ötve­nes években útnak indult nagy generáció lassan lelép a színről. Az évtizedben a dzsessz nagy átrendeződése várható, ami éppúgy magával hozhatja a neokonzervativizmus megerősödését, mint új dimenziók felé nyitó irányzatok jelentkezését.

(Új Magyarország, 1991)