A kreatív város

Debreceni Kulturális Káté

I. Alapelvek

1.  A kultúra a fejlődés alapja, támogatása az emberi fejlődésbe történő beruházás. A kul­túra elősegíti a művelt, önmagáért és a környezetért felelősséget viselő, öntudatos állampolgár éthoszának kialakulását. A demokratikus kultúrafelfogás ösztönzi, hogy a társadalom minden szinten bekapcsolódjon a kulturális életbe.

2.  A világban végbement változások átértelmezik a kultúra „magas” vagy „közkeletű”, „hivatásos” vagy „amatőr”, „üzleti” vagy „támogatott” ellentétpárral jelzett meghatározását. A megosztó fogalmak érvényüket vesztették, mindenféle kulturális tevékenység egyaránt hozhat létre értékeset és értéktelent.

3.  A kulturális politika nem azonos a művészetpolitikával. A polgári kultúrafelfogás célja, hogy a város lakói egyénileg és közösen is tevékenyen gyarapítsák a városi élet erő­forrásait, gazdagítsák az élet minőségének javítását elősegítő szellemi, lelki, tárgyi javakat, és része­sedjenek azokból.

4.  A város kulturális életének hajtóereje a kreativitás, mint közösségteremtő erő, ami a kife­jezés szabadságán alapszik. A kulturális politika elsődleges célja az egyén és a közösség kreatív önfejlesztésének, a kulturális önkifejezésnek az elősegítése. Ennek eredményeként Debrecen, mint kreatív város nyerhet új meghatározást lakói és az ország tudatában.

5.  A kulturális eredmények záloga az alkotók tehetsége és képzelőereje, amely feltétlen megerősítést, támogatást kíván. A kulturális teljesítmény nem a művészeti formák vagy a művészek közvélekedés szerinti rangja, hanem kizárólag a létrehozott műtárgy minősége alapján mérendő. Kiemelt támogatásban részesítendők a születőben lévő vagy kísérleti művészeti formák.

6.  A kultúra meghatározó szerepet tölt be a város arculatának formálásában. A város­fejlesz­tésre, a kulturális életre és az idegenforgalmi szolgáltatásokra vonatkozó tervek egy­mással szoros kölcsönhatásban kell, hogy megfogalmazódjanak.

7.  A kultúra gazdasági tényező is. A művészeteknek és a kulturális iparágnak fontos szerepe lehet a helyi gazdaságban: hozzájárulnak a foglalkoztatottság növeléséhez, közvetve vagy közvetlenül elősegítik a város és a polgárok boldogulását.

8.  A kultúra támogatását átlátható, több lábon álló feltételrendszernek kell biztosítania, amely a város költségvetésén, a helyi, országos és Európai Uniós pályázatokon, a magán- és a nonprofit szektor önkéntes hozzájárulásán, valamint a rendezvények belépődíján nyugszik. Hozzájárul ehhez a város polgárainak áldozatkészsége és a helyi mecenatúra kialakulása. A támogatás odaítélésében a minőségelvnek kell érvényesülnie a mennyiségi szempontokkal szemben. A kultúrára vonatkozó döntéseknek nyíltaknak és átláthatóaknak kell lenniük.

9.  Debrecen kulturális öröksége minden formájában ápolandó, továbbfejlesztendő. A város kulturális értékeit széles közönség számára kell hozzáférhetővé tenni. A hagyo­mány­őrzésen túl ösztönözni kívánatos új kulturális formák teremtését.

10. A dinamikus kulturális élet, az érdeklődő és tájékozott közönség létrejöttének alap­vető feltétele az oktatás, az iskolai és ifjúsági kulturális tevékenységek, a művészeti nevelést célzó közösségi programok támogatása. Az alkotókat fokozottabban szükséges bevonni a művésze­teket népszerűsítő, a közönségkapcsolatokat erősítő kezdeményezésekbe.

11. A kulturális tudatosság fejlesztésében, az értékek felmutatásában, a programok iránti érdeklődés felkeltésében és a tájékoztatásban fontos küldetése van a helyi médiának, min­de­nekelőtt a városi televíziónak.

12. A város kulturális életének fejlesztésére olyan szervezeti keretet kell létrehozni és működ­tetni, amely biztosítja a lakosság széles köreinek bevonását a kulturális tevékeny­ségekbe, és annak gyümölcseit életük szerves részévé teszi.

II. A fejlesztés irányai

A.)  A stratégiai kultúrafejlesztés műhelyei a polgármesteri hivatal kulturális osztálya és annak rendezvénycsoportja, amelyek

-  programokat és kereteket dolgoznak ki az előadóművészetek (színház, zene, tánc) és az öntevékeny kulturális közösségek (művészeti és hobbikörök) támogatására

-  javítják a művészek alkotómunkájának tárgyi és anyagi feltételeit

-  a város alkotóinak fokozottabb megbecsülését és együttműködését előse­gí­tendő, kezdeményezik a szakmai értékek alapján szerveződő Debreceni Művészeti Akadémia létrejöttét

-  erősítik a városban működő kulturális intézmények és szervezetek közötti kap­cso­la­tokat

-  elősegítik a külkapcsolataik fejlesztését, bekapcsolják Debrecent a nemzetközi kulturá­lis életbe

-  a kulturális tevékenységek javára piackutató és reklámtevékenységet végeznek, táplál­ják a „Debrecen, a kreatív város” képet

-  gondoskodnak a város tulajdonában lévő létesítmények kulturális célokra tör­ténő ki-használásáról, felelősséget viselnek a rendezvények nézőszámának és bevé­telének nö­veléséért

-  feltérképezik a kulturális élet helyi szereplőinek keresletét, igényeit és szán­dé­kait

-  programokat kezdeményeznek a gyermekek, a tartósan munkanélküliek és a hátrányos helyzetűek számára

-  biztosítják a jelentős debreceni kulturális események országos visszhangját.

B.)  Az új rendezvénycsarnok, a városi galéria és a konferenciaközpont megépülésével létrejönnek azok a tárgyi feltételek, amelyek lehetővé teszik, hogy Debrecen nemzetközi rangú kulturális események rendszeres házigazdája legyen, és a fővároson kívül a legje­lentősebb, regionális, esetenként nemzetközi vonzáskörű kulturális központtá váljon. Ez piacérzékeny tájékozottságot, kezdeményezőkészséget és professzionális rendezési gyakorla­tot kíván. A rendezvények lebonyolítására hivatott fesztiváliroda mellé a programok tervezésébe indokolt az egyes művészeti ágakban szakjártassággal bíró tanácsadókat bevonni.

C.)  Meg kell őrizni a város kulturális életének sokszínűségét. Egyúttal kívánatos olyan művé­szeti ágak és rendezvények kiemelt támogatása, amelyek márkajegyként erősítik Deb­recen hazai és nemzetközi ismertségét, tekintélyét.

D.)  Költség- és hatástanulmányokra alapozva felül kell vizsgálni a város kulturális intéz­ményeinek és nagyrendezvényeinek rendszerét. Az új támogatási koncepciót városmarke­ting-, PR- és idegenforgalmi szempontok fokozott figyelembe vételével kell megalkotni. A rendezvények programjának megtervezésére szakemberekből álló, döntési jogkörrel felruházott kuratóriumokat kell felkérni.

E.)  A határokon átívelő kapcsolatok erősítése Debrecent kulturális hídfőállássá teheti. A ro­mániai, ukrajnai magyar kulturális műhelyek számára kínált bemutatkozási lehetőségek jó esélyt adhatnak arra, hogy a város sikerrel induljon az Európai Uniós pályázatokon, és közre­működjön azokban a programokban, amelyek a jövendő tagországok kulturális integrációját szolgálják.

F.)  Az új kulturális koncepció jegyében át kell tekinteni a városi művelődés szerkezetét, helyszíneit és műhelyeit. Az intézmények, épületek és terek funkcióinak meghatározásakor kiemelt figyelmet kell fordítani az öntevékeny, önszerveződő körök, egyesületek elhelyezé­sére, működésük feltételeinek biztosítására. Új lehetőségeket kínál a helyi kulturális élet szereplőinek, csoportjainak, hogy a város fokozottan igényli együttműködésüket az egyes programok kidolgozásában és megvalósításában.

G.)  A hivatásos és öntevékeny alkotók, művészeti csoportok megbecsülése jegyében és önbe­csülésük fokozása érdekében „Készült Debrecenben” elnevezéssel a város kétévente olyan seregszemléket rendez, amelyek alkalmat adnak az egyes művészeti ágak képviselőinek bemutatkozására, eredményeik felmérésére. A produkciókat összeállításban mutatja be a vá­rosi televízió.

H.)  A konferencia-, gyógy-, üzleti és ifjúsági turizmus programjaiba szervesen be kell illesz­teni a város kulturális kínálatát (színház, opera, zene, tánc).

I.)  A város megújult főtere, az impozáns építészeti környezet alkalmat kínál nagyszabású szabadtéri rendezvények tartására. A programok összeállításában a minőségelv érvényesítésén túl kívánatos a hely szellemét és a környező lakók érdekeit fokozottan figyelembe venni.  

J.)  Az audiovizuális kultúra korszerű formáinak (internet, video, DVD) nagyobb szerepet kell játszaniuk a város kulturális életében, elsősorban a fiataloknak szánt, rájuk szá­mító progra­mokban. Kezdeményezendő olyan műhelyek létrehozása, amelyek ezekre az esz­közökre építenek. A filmforgalmazásban a kommersz eluralkodását a minőségi alkotások vetítési fel-tételeinek megteremtésével kell ellensúlyozni.

K.)  Az elektronikus és vizuális információk által veszélyeztetett írásbeliség védelme és az olvasási kultúra ösztönzése érdekében a város nemzetközi költészeti fesztivált rendez, ame­lyen neves külföldi, hazai és helyi versírók olvasnak fel legfrissebb műveikből, és találkoz­nak az érdeklődő közönséggel.

L.)  A helyi identitás megőrzésében és ápolásában fontos feladat hárul a múzeumokra. Működésükben előtérbe kell kerülniük az integrált, multidiszciplináris, interaktív, látogató-barát szolgáltatásoknak. Az anyagok dokumentálására célszerű elektronikus információs bázist létrehozni. Tervbe kell venni várostörténeti múzeum vagy gyűjtemény létrehozását.

M.) A kulturális események és a helyben keletkezett művészeti alkotások dokumen­tá­lására városi archívumot kell létrehozni, amely digitalizált formában őrzi meg az utókor számára a jelen történéseit. Az archívum a város fejlesztendő honlapján mindenki számára hozzáfér­hetővé válik.

N.)  A magas könyvárak miatt a könyvtárak iránt mutatkozó megnövekedett keresletet az állományok bővítésével, korszerűsítésével, a szolgáltatások színvonalának emelésével, az audiovizuális hordozók (CD, videó, DVD) számának gyarapításával kell kielégíteni.

O.)  A Debreceni Egyetem kulturális programjait a város kulturális életének szerves részévé kell tenni, ugyanakkor az egyetemek hallgatóit és oktatóit fokozottabban kell bevonni a város kulturális programjaiba. A város és az egyetem kulturális intézményei közötti szo­ro­sabb együttműködés lehetőséget kínál a költségeket optimalizáló, közös programok szerve­zésére is. A megállapodást egyezményben kell rögzíteni.

P.)  Debrecen magasan képzett és nagy létszámú alkotóértelmisége hosszú ideje fórum nélkül van. A város rangja és a magyar kultúrában betöltött szerepe szükségessé teszi olyan, nyom­tatott formában és elektronikus úton is terjesztett, minőségi kiadvány létrehozását, amely rendszeresen teret biztosít az itt élő szerzők közéleti, kulturális és művészeti tárgyú publiká­cióinak, alkotásainak.

Q.)  Az átfogó tájékoztatás és a kulturális tudatosság fejlesztése megkívánja olyan ajánló kiadvány közreadását, amely tételesen ismerteti és beharangozza a hét kulturális és művészeti programjait, rendezvényeit. Az ajánlót célszerű a Debrecen hetilap mellékleteként megje­lentetni.

R.)  A kulturális programok könnyebb elérhetősége érdekében központi jegypénztárt kell létrehozni, amely elektronikus összeköttetésben áll a kulturális rendezvények helyszíneivel, és a hitelkártyarendszer segítségével lehetőséget teremt telefonos, illetve számítógépes jegyren­delésekre is.

(Tervezet. Debrecen, 2002. szeptember 25.)