Mestersége címere
Nem sokan vannak tisztában azzal Magyarországon, hogyan működik a gyakorlatban az amerikai politikai mechanizmus, milyen módon születnek a világ sorsát meghatározó döntések. Miközben az amerikai törvényhozás és kormányzat Washingtonban székel, a Magyar Rádió tudósítója New Yorkból küldi beszámolóit, nyilvánvalóan rendszeresen olvassa az újságokat. A nagy amerikai lapok azonban nem arról ismertek, hogy azzal a munkával foglalkoznának, amelyet kivándorolt honfitársaink maroknyi csoportja az amerikai képviselők és a szenátorok körében a magyarság és a határon túli magyarok jogainak biztosítása érdekében évek óta kifejt. Ezért volt különös jelentősége annak a beszélgetésnek, amely vasárnap délben a Kossuth rádió Névjegy című műsorában Lauer Edittel, az Amerikai Magyar Koalíció elnökével elhangzott. A kérdező Martin Kovács Miklós, a korábbi New York-i tudósító volt.
Lauer Edit - amerikai férje nevét viseli - családjával együtt 14 évesen, 1956-ban hagyta el Magyarországot. Egyetem, házasság, gyermeknevelés - ezek életének fontosabb, sok kivándorolt magyaréhoz hasonló állomásai. Minderről bőségesen, anekdotikus elemekkel fűszerezve esett szó a műsorban, amelyből kiderült, hogy a hölgy az évtizedek során magáévá tette az amerikaiak lendületét, magabiztosságát, bizakodó életszemléletét, teljesítményközpontú felfogását, s hogy egykori hazájához fűződő kötődése lányait sem hagyta érintetlenül. Kerek személyes portré kerekedett ki a beszélgetésből, de arról, ami a találkozás apropóját adta, kevés szó esett. Pedig a riportalany nem magánemberként volna érdemes a magyar közvélemény figyelmére, hanem választott tisztsége okon. A kérdező azonban két-három percnél tovább nem tartotta érdemesnek a politikai szerepet betöltő Amerikai Magyar Koalíció létrejötte, tevékenysége körül időzni, holott a hallgató sok mindenre kíváncsi lett volna.
Például arra, hogy a Washingtonban élő magyarok milyen eszközökkel, módszerekkel és eredménnyel lobbiznak a magyar ügy érdekében. Vagy arra, hogy a rendszerváltozás előtti emberjogi aktivitás 1990 után miként alakult át az új, demokratikus Magyarország képviseletévé (a koalíció szervezte például a tavaly ősszel több megyében megrendezett NATO-tanácskozásokat). Meg arra is, hogy a hazájukból a kommunista terror miatt elbujdosott magyarok miként viszonyultak a Kádár-rendszerhez, a rendszerváltozást követően az első, demokratikusan megválasztott magyar kormányhoz, 1994 után pedig ahhoz a kabinethez, amelynek több tagja az 1956-os forradalmat elfojtó kommunista pártban is magas tisztségeket viselt. Egyszóval lett volna mit kérdezni a szívében mindvégig magyarként tevékenykedő hölgytől, ha nem maradnak rejtve azok a témák, amelyek miatt Lauer Editet érdemes lett volna mikrofon elé ültetni. Kellemes csevegéssel telt el a háromnegyed óra, ami után a hallgatónak az a benyomása támadt, hogy nem véletlenül alakult így a beszélgetés menete. Hallgathatja tovább a New York-i tudósító beszámolóit.
(Hajdú-bihari Napló, 1998)