Mestersége címere

 

Nem sokan vannak tisztában azzal Magyar­országon, hogyan működik a gyakorlatban az ame­rikai politikai mechanizmus, milyen mó­don születnek a világ sorsát meghatározó dön­tések. Miközben az amerikai törvényhozás és kormányzat Washingtonban székel, a Magyar Rádió tudósítója New Yorkból küldi beszámo­lóit, nyilvánvalóan rendszeresen olvassa az új­ságokat. A nagy amerikai lapok azonban nem arról ismertek, hogy azzal a munká­val foglalkoznának, amelyet kivándorolt hon­fitársaink maroknyi csoportja az amerikai kép­viselők és a szenátorok körében a magyarság és a határon túli magyarok jogainak biztosítá­sa érdekében évek óta ki­fejt. Ezért volt külö­nös jelentősége annak a beszélgetésnek, amely vasárnap délben a Kossuth rádió Névjegy cí­mű műsorában Lauer Edittel, az Amerikai Ma­gyar Koalíció elnökével el­hangzott. A kérde­ző Martin Kovács Miklós, a korábbi New York-i tudósító volt.

Lauer Edit - amerikai férje nevét viseli - csa­ládjával együtt 14 évesen, 1956-ban hagyta el Magyarországot. Egyetem, házasság, gyermek­nevelés - ezek életének fontosabb, sok kiván­dorolt magyaréhoz hasonló állomásai. Minder­ről bőségesen, anekdotikus elemekkel fűsze­rezve esett szó a műsorban, amelyből kiderült, hogy a hölgy az évtizedek során magáévá tet­te az amerikaiak lendületét, magabiztosságát, bizakodó életszemléletét, teljesítményközpontú felfogását, s hogy egykori hazájához fűző­dő kötődése lányait sem hagyta érintetlenül. Kerek személyes portré kerekedett ki a beszél­getésből, de arról, ami a találkozás apropóját adta, kevés szó esett. Pedig a riportalany nem magánemberként volna érdemes a magyar köz­vé­lemény figyelmére, hanem választott tisztsége okon. A kérdező azonban két-három percnél tovább nem tartotta érdemesnek a po­litikai szerepet betöltő Amerikai Magyar Koalíció létre­jötte, tevékenysége körül időzni, holott a hallgató sok mindenre kíváncsi lett volna.

Például arra, hogy a Washingtonban élő magyarok milyen eszközökkel, módszerekkel és eredménnyel lobbiznak a magyar ügy érde­kében. Vagy arra, hogy a rendszerváltozás előtti emberjogi aktivitás 1990 után miként ala­kult át az új, demokratikus Magyarország kép­viseletévé (a koalíció szervezte például a ta­valy ősszel több megyében megrendezett NATO-tanácskozásokat). Meg arra is, hogy a hazájukból a kommunista terror miatt elbuj­dosott magyarok miként viszonyultak a Ká­dár-rendszerhez, a rendszerváltozást követő­en az első, demokratikusan megválasztott ma­gyar kormányhoz, 1994 után pedig ahhoz a ka­binethez, amelynek több tagja az 1956-os for­radalmat elfojtó kommunista pártban is magas tisztségeket viselt. Egyszóval lett volna mit kérdezni a szívében mindvégig magyarként te­vékenykedő hölgytől, ha nem maradnak rejt­ve azok a témák, amelyek miatt Lauer Editet érdemes lett volna mikrofon elé ültetni. Kel­lemes csevegéssel telt el a háromnegyed óra, ami után a hallgatónak az a benyomása tá­madt, hogy nem véletlenül alakult így a be­szélgetés menete. Hallgathatja tovább a New York-i tudósító beszámolóit.

(Hajdú-bihari Napló, 1998)