Útmutató tévelygőknek

 

Tudják-e vajon Komáditól Polgárig, Püspökladánytól Téglásig, hogy ki volt Majmonidész? Tartani lehet attól, hogy az említett települések által behatárolt terület lakosságának elenyésző százaléka rendelkezik az ehhez szükséges tudománytörténeti ismeretekkel.

Sokat javíthatott volna e tudatlansági mutatón, ha e félmillió magyar közül minél többen meghallgatják a Gondolat-jel (a Magyar Rádió kulturális hetilapja) vasárnap délelőtti adását. Szénási Sándor kérdései nyomán Babits Antal vallástörténész szavaiból ugyanis kiderült, hogy Majmonidész a zsidó Arisztotelésznek nevezett teológus volt, aki a középkori Spanyolor­szág­ból elüldöztetve a kairói szultán háziorvosa lett, úgy alkotta meg arab nyelven, héber betűkkel 1190-ben írt, Tévelygők útmutatója című ökumenikus filozófiáját, a „tudomány non plus ultráját"; azt a könyvet, amelyet most a Logosz Kiadó az 1878-as magyar fordítás hasonmás kiadásában megjelentetett. A filozófus a latin-görög kultúra és a szentírás összeegyez­tet­he­tő­ségét, a hit és tudás örök dilemmáját kutatta. Művében „huncut" filozófiai eszközökhöz nyúlva úgy adta tovább a (zsidó) ősöktől szerzett titkos tanokat, hogy Arisztotelész szavait kabbalista módon félrefordítva idézte, és a sorok közé rejtette az ezoterikus üzeneteket. A középkori arab és héber nyelv tudását feltételező művet a múlt században hallatlanul nehéz munkával, a nyelv­újításhoz is hozzájárulva Klein Mór miskolci születésű rabbi ültette át magyarra - tudhattuk meg a Gondolat-jel terjedelmes vezető riportjából.

Természetesen más témákról is szó esett a műsorban. Például megszólalhatott Oláh János, a Magyar Napló című folyóirat főszerkesztője, aki Magyar Bálint művelődési miniszter két héttel azelőtti nyilatkozatára reagálva - a politikus teljes Gondolat-jelet kapott a liberális kultúrpolitika elveinek és gyakorlatának kifejtésére, a felmerülő kérdések cáfolatára - a műsor szerkesztőihez küldött levelében adott hangot a Nemzeti Kulturális Alap folyóirat-támogatási politikáját bíráló kifogásainak. Amint a hozzá elküldött riporter mikrofonja előtt kifejezhette, a Fókusz lapszövetségbe tömörült hagyományőrző, konzervatív szemléletű folyóiratok másoknál sorozatosan jóval kevesebb összegű támogatásban részesülnek. Az erről döntő kuratórium az éves keret felosztása előtt rendre egyeztet a Soros-alapítvánnyal, s azokat a lapokat részesíti kiemelt támogatásban, amelyeket a Soros-alapítvány is favorizál. Hol érvényesül itt a kulturális többszólamúság? - tette fel a kérdést a főszerkesztő némi indulattal a Magyar Rádió kulturális hetilapja legutóbbi adásában.

(Hajdú-bihari Napló, 1997)