Vidéki savanyú
Sokan féltik az irodalmat az elektronikus médiumok térhódításától – okkal, ok nélkül. Ha arra gondolunk, hogy a Magyar Rádió hányféle irodalmi műsort kínál a hallgatóknak, kevésbé látunk alapot az aggodalomra. A szombat délutáni, erre rendszeresített irodalmi Újságon kívül ott van a hétköznapokon elhangzó, versmondó Első Közlés és/vagy Irodalmi Figyelő, nem beszélve a különböző műsorokban, magazinokban sugárzott irodalmi vonatkozású közlésekről. Valószínűleg az téveszt meg egyeseket, hogy a korábbi rendszer erőltetett művészetpártoló kurzusához képest valóban kevesebb a kultúrára fordított idő – de talán nem történik más, mint hogy a dolgok a megfelelő helyre kerülnek.
A múlt héten egyébként debreceni vonatkozással is szolgált az Irodalmi Figyelő: kedden a város folyóirat- és könyvkiadásáról készített riportot hallhattuk Antall István összeállításában. Néha olyan érzésünk támad, mintha ez a régió csak az innen elszármazottaknak volna ügye, s ha ők nem tüntetnék ki érdeklődésükkel volt pátriájukat, a kutya nem ejtene szót az országnak erről a szegletéről.
Van, aki megy, s van, aki jön. Vértessy Sándor személyében, aki Hajdúszoboszlóra költözött, új szószólója akadt ennek a vidéknek. A nyugdíjas riporter egyre több témát talál itt magának, szombat éjszaka a Petőfin ismét debreceni összeállítás gazdájaként jelentkezett. Ilyentájt persze már a villamosvezető is aluszik, és a hivatásos rádióhallgatónak is akad egyéb dolga, mint hogy éjféltől hajnal négyig a hangszóró előtt kókadozzon. A műsorba egyébként az orvostudományi egyetem vezető professzorai voltak hivatalosak. Vértessy Sándor azon rádiósok közé tartozik, akik udvariasan és rokonszenvvel közelítenek kiválasztott riportalanyaikhoz, a megértésnek ez a jó szándéka azonban néha akadálya a pengésebb kérdésfeltevésnek. Minden tisztelet megilleti azokat, akik életüket embertársaik egészségének megőrzésére teszik fel, de hát, fájdalom, közülük sem mindenki a mennyországban végzi, amely problematika aligha kaphat helyet az ilyen jellegű műsorokban.
India kicsit messze esik Debrecentől, de nem lehetünk annyira provinciálisak, hogy látókörünkből kirekesszük a nagyvilág dolgait. A távoli országban megint „helyzet" van – tudhattuk meg a Kossuth vasárnap délelőtti nemzetközi magazinjából a média másik nyugdíjasától, Kalmár Györgytől. A szakértő a távoli országban a választás előtt kialakult állapotokkal kapcsolatban azt találta mondani, ha a „nacionalista" pártok győznek, könnyen előfordulhat, hogy a nemzetközi tőke kivonul az országból. Kéne már valaki, aki szólna ennek az idősödő férfiúnak, hogy a „national" fordítása magyarul „nemzeti", ami nem azonos a nacionalistával, sem a fasisztával, sem Indiában, sem a világ egyéb részein, beleértve a Kárpát-medencét. Negyven éven át a „nacionalizmussal" tartották sakkban ezt az országot, épp ideje volna, hogy a rádió külpolitikai szóhasználatában is megtörténjen a rendszerváltozás.
(Hajdú-bihari Napló, 1998)