Engedetlenség
Új fogalom vonult be politikai szótárunkba: a polgári engedetlenség. Így nevezték el a szállítók akcióját, amellyel blokádot vontak a városok köré, megbénították a közlekedést, és szinte hadi állapotot teremtettek az országban.
Túl vagyunk rajta, ezért most nem kívánok a kiváltó okokkal, a kormány ballépéseivel, az elmúlt négy évtized hordalékával foglalkozni. Nem mondom azt, hogy nem volt indokolt a tiltakozás az áremelés ellen, s azzal sem kérkedem, hogy nekem meg sem kottyant volna a többletfizetés. Nem hivatkozom arra sem, hogy a piaci gazdálkodás meghonosítása olyan áldozatokkal jár még, amilyenek csak széles körű konszenzussal, a nemzeti megértés jegyében fogadtathatók el a lakossággal. Ez nem az én dolgom, ezek kivitelezésére ott van a felelős kormány, a legitim, demokratikus parlament, s most már ott vannak az érdekvédelmi szervezetek is.
Én csak annyit mondok, de azt nagyon eltökélten, hogy ha ez a kormány a jövőben ilyen határozatlanságot mutat a törvénysértőkkel, a mindennapi életet alkotmányellenesen megzavarókkal szemben, akkor nem tudom elejét venni, hogy rajtam is úrrá ne legyen a polgári engedetlenség. Ha még egyszer előfordul az,, hogy nem tudok hazamenni a munkahelyemről, hogy nem kapok tejet és kenyeret, hogy nem juthatok el beteg édesanyámhoz a szomszéd városba, hogy az utcai akciók miatt polgárháborús helyzettől kell rettegnem, akkor megnézheti ez a kormány, hogy mit teszek.
Ha ez a kormány nem mérte fel azt, hogy a demokráciát nem elég megteremtem, hanem azt működtetni is kell, ha nem képes garantálni a törvényes élet- és munkafeltételeket, a rendet és a nyugalmat, akkor többé nem számíthat a jóindulatomra, akkor a szememben alkalmatlanná válik az ország vezetésére, érdekeim képviseletére. Ha ez a kormány nem lesz ura a helyzetnek, ha demokrácia helyett anarchia uralkodik el az országban, akkor én sem tudom garantálni polgári engedetlenségi rohamaim féken tartását. Akkor én is kivonulok az utcára, írógépemmel blokád alá veszem a fontos közlekedési csomópontokat, s megnézheti a kormány, hogy miképpen juttatja át barikádjaimon a demokrácia szállítójárműveit.
Ezt üzenem én ennek a kormánynak 1990 novemberében, az esetleges újabb polgári engedetlenségi rohamok előtt.
(Hajdú-bihari Napló, 1990)