Az ÚTON

 

Az ÚTON c. debreceni hetilap első száma 1989. március 15-én jelent meg. A lapot négy újságíró, Görömbölyi László, Dombrovszky Ádám, Turi Gábor és Ráthy Sándor alapította. Kiadója az Inform Stúdió Kft. volt, amely cégek, magánvállalkozók és a munkatársak saját törzstőkéjéből alakult meg.

A pártállami struktúrát feszegető függetlenségi törekvés a lap irányvonalában is megmutatkozott: az országban kibontakozó reformmozgalom egyik első hírnökeként az ÚTON fontos szerepet töltött be a demokratikus átalakulás előkészítésében. A szerkesztőségi állásfoglalások, a szocializmus visszásságait feltáró írások már a kezdettől nyilvánvalóvá tették, hogy a lap a rendszerváltozás mellett kötelezte el magát. Az ÚTON figyelemmel kísérte és napra készen dokumentálta az új, demokratikus szerveződések debreceni megjelenését. A lap példával szolgált arra is, hogy a különböző ideológiai és politikai elképzelések a demokrácia iránti elkötelezettség jegyében békében megférhetnek egymás mellett, és kiegészíthetik egymást.

Van, amikor a történelem szerepvállalásra készteti az embert. Ilyen esemény volt életemben 1988. szeptember 14-e, az első debreceni ellenzéki mozgalom, a Magyar Demokrata Fórum csoportjának megalakulása, az ügyvivői tisztség vállalása; és ilyen lett 1989. március 15-e, az Úton első számának megjelenése. Harmincnyolc éves voltam akkor, tizenhárom éve dolgoztam újságíróként. A Hajdú-Bihari Napló, majd az Egyetemi Élet szerkesztőségében. A megyei lapot 1986-ban, az éleződő ideológiai konfliktusok miatt kellett elhagynom. A politikai és a szakmai változás igénye egyaránt munkált bennünk, amikor önálló, független lap létrehozását határoztuk el. Egzisztenciális kockázatot vállaltunk a lépéssel, de éreztük: fordulat részesei, sőt formálói vagyunk. Bennem idővel a politika hívószava erősebbnek bizonyult: 1990. január 1-jével megváltam az ÚTON-tól, és az MDF hetilapja, a Magyar Fórum munkatársa lettem.

Az ÚTON a rendszerváltozás orgánuma volt Debrecenben; demokratikus elkötelezettségű, keményen poltizáló, az átalakulás szószólóit maga köré gyűjtő, az új szerveződések mozgását pontosan dokumentáló fórum, amelynek hatása jóval meghaladta példányszámát. Voltak hiányosságai: a szűkös anyagi keretek miatt kevés szerzővel dolgozott, a politikai cikkek túlsúlya elvette a teret az olvasmányosabb témáktól, a példányszám vártnál kedvezőtlenebb alakulása megviselte a szerkesztőséget – mégis, ezzel együtt is, az ÚTON létrejötte és működése az 1989-es sorsfordító esztendő jelentős, merész cselekedetének számít. Bátrabbnak, mint a rendszerváltozás iránt megmutatkozó közérdeklődés, amelynek hiánya jó egy év múlva a hetilap megszűnését eredményezte.

(1991)