Carla Bley: The Lost Chords Find Paolo Fresu

Az ember első hallásra nem hisz a fülének. Minimalista zene két idős muzsikus enervált próbálkozásában. A második hallásra aztán felsejlik, a harmadikra megmutatkozik a lényeg: a lírai, szomorkás, letisztult vonalvezetésű narratíva. Carla Bley (zongora), Steve Swallow (basszusgitár), Andy Sheppard (szaxofon) és Billy Drummond (dob), azaz az Eltűnt Harmó­niák megtalálták Paolo Fresu olasz trombitást, hogy a maguk csendes, visszafogott, elegáns modorában a kaotikus kor asztalára tegyék ezt a transzcendensen szép zenét. Carla Bley persze nem volna az, aki, ha nem legyintené meg a hallgatót a humor és az irónia vesszőivel, de most beéri a CD nagyobbik részét kitevő szvit címével (Banana Quintet, amely persze hat részből áll) és a borító szellemes kísérőszövegével. A kvartettből kvintetté bővített formáció létrejöttének mozgatórugója Sheppard kontrolláltan szabad szaxofonjátékának és Fresu nyílt, vibrátó nélküli trombitahangjának a társítása volt. A kvintett felállás (mint annyi más hagyo­mányos megoldás) rég kikerült Bley érdeklődésének homlokteréből, ezért izgalmas kihívás­nak mutatkozott számára. A 33 percnyi, egységes, meditatív hangvételű Banana Quintet egyszerre gyökerezik a jazzhagyományokban és – elsősorban a rendhagyó szerkesztésmód és Bley disszonáns akkordjai révén – mutat új irányokba (a Four például a Beatles She’s Heavy című számánának basszusmenetébe torkollik.) Fresu és Sheppard remekül kiegészítik, ha kell, ellenpontozzák egymást, és hasonló stiláris egyneműség mutatkozik világos logikával épít­kező, erőteljes szólóikban. Kiváló hangszeres teljesítményük tölti meg élettel a lemezt teljessé tevő Liver of Life, Death of Superman és Ad Infinitum című darabokat is.

* * * * *

(Gramofon, 2008/2)