Lépésváltás Debrecen zenei és színházi életében

A megújulás szerkezetátalakítási terve

Debrecen Magyarország második városa, gazdag kulturális élettel, kiterjedt intézmény­há­ló­zattal. Magyarországon egyedülálló, és Európában is kivételesnek tekinthető, hogy ilyen méretű város hivatásos színháza(ka)t, filharmonikus zenekart és kórust tartson fenn. Ezek a művészeti műhelyek Debrecen kulturális életében meghatározó szerepet töltenek be, tevékenységük jelentős kiadással járó feltételeit döntő mértékben az önkormányzat költségvetése biztosítja.

Az állami támogatás csökkenése, a kulturális szektorral szemben jelentkező új igények és a kia­lakuló versenyhelyzet szükségessé teszik intézményeink működésének felülvizsgálatát, a haté­konyság, a minőség és a forgalmazhatóság szempontjainak fokozottabb érvényesítését. Ez olyan szervezeti és szerkezeti modellváltozást feltételez, amely biztosítja a műhelyek össze­hangoltabb, tervszerűbb és piacérzékenyebb működésének feltételeit.

A tervezett átalakítás a Debreceni Kodály Kórust, a Debreceni Filharmonikus Zenekart és a Debreceni Csokonai Színházat érinti. Tengelyében az intézmények jelenlegi vezetési gya­korlatának módosítása, az egységvezető művészek jog- és hatáskörének növelése áll. Az átszer­vezés első lépcsője a zenekar és a kórus összevonása közös igazgatás és művészeti vezetés alá, „Debreceni Filharmonikus Zenekar és Debreceni Kodály Kórus” elnevezéssel. Az új intézmény a két együttes sajátos művészi profiljának és irányvonalának megőrzésével az eddiginél hatéko­nyabban gazdálkodhat az emberi és anyagi erőforrásokkal, tervezheti művészi programját és szervezheti a produkciók forgalmazását. Zenei vezetője a zeneigazgató, aki a zenekar és a kórus első karmestereivel együtt kidolgozza és megvalósítja az évadra vonatkozó művészi elképzelé­seket. Az ügyvezetőként tevékenykedő igazgató feladata a művészi célok megvalósulását elő­segítő gazdasági, adminisztratív és jogi feltételek biztosítása. 

A Debreceni Filharmonikus Zenekar az alapító okiratában foglaltaknak megfelelően a továbbiakban is szolgálatban látja el a Csokonai Színház zenés darabjainak kíséretét. Az együtt­működést az utóbbi években eltérő érdekek, egyeztetési nehézségek kísérték, amelyek eseten­ként a műsorterv felborulásával fenyegettek. A két intézmény zökkenőmentes kapcsolatának helyreállítása érdekében szükségessé vált a zenekar és a színház zenei irányításának egysé­ge­sí­tése közös zeneigazgatóság alatt. Ezt a feladatot a „Debreceni Filharmonikus Zenekar és Deb­receni Kodály Kórus” mindenkori zeneigazgatója látja el, aki egy személyben az összevont zenei intézmény és a színház zenés tagozatának zeneigazgatója (vezetője) is. A nagylélegzetű produkciókban a Kodály Kórus és a Csokonai Színház énekkara állandó jelleggel kölcsönösen kisegíthetik egymást.

Mindezek a változások maguk után vonják a Csokonai Színház szervezeti és működési szabályzatának módosulását is. A prózai és a zenés tagozat a jövőben arányosan meghatározott, markánsan elkülönülő költségvetésből gazdálkodó, nagyobb önállósággal bíró egységgé válik, amelyeket megnövelt hatáskörű művészeti vezetők irányítanak. A színház ügyvezetőként tevé­kenykedő igazgatójának feladata – hasonlón az összevont zenei intézmény vezetőjéhez – a két művészeti vezető által kimunkált elképzelések megvalósulásának elősegítése. Az igazgatónak pályázatában meg kell neveznie a tagozatvezetőket – értelemszerűen a prózai tagozat vezetőjét, mert a zenés tagozat vezetője a kiírás szerint a két zenei intézmény közös zeneigazgatója.

Mivel Debrecen városa új színház építését tervezi, középtávon lehetővé válik a két tagozat technikai elkülönülése. A Csokonai Színház jelenlegi épülete marad az operát, operettet, musi­calt és a balettet magába foglaló zenés tagozat otthona, ahol esetenként nagyszínpadot igénylő prózai előadások is színre kerülhetnek. (A balett-társulat Debreceni Balett néven továbbra is jelentkezik önálló estekkel.) Az operatagozat újjáépítése, a zenés, látványos, minőségileg ma­gas színvonalú előadások révén ez a játszóhely a város és a régió közönségének fokozott érdek­lődésére tarthat igényt.

A nagyteremmel és stúdióval ellátott új színházba idővel átköltöző prózai tagozatnak önálló színházi látásmóddal és társulatépítő képességgel bíró művészeti vezető (főrendező) irányításával a város értelmisége és egyetemista közönsége számára is vonzó, a színházi for­manyelv megújítását célzó, szakmailag kiemelkedő előadásokat létrehozó művész-színházzá, az ország jelentős színházi műhelyévé kell válnia.

Az igazgatói pályázatokkal kapcsolatos döntéseket szakmai kuratóriumok ajánlásai alapján a város közgyűlése hozza meg.

A zenei és színházi élet megújítására vonatkozó tervektől azt várjuk, hogy olyan színvo­nalas, pezsgő zenei és színházi élet alakul ki városunkban, amely növeli súlyát a régióban, erő­síti kulturális szerepét az országban, és azonosítható ponttá teszi Debrecent Európa kulturális térképén.

(Debrecen, 2005. június 7.)