A (jazz)tavasz hangjai (Kandace Springs, Zara McFarlane, Cassandra Wilson)

Három este, három hang, három énekesnő. A barna három árnyalata. A Jazztavasz fiatal és érett művészei, akiknek fellépése a természet megújulását is hirdeti. Nem formabontó eszközökkel, nem virtuóz technikával, nem extravagáns előadásmóddal, hanem egyéniségükre szabott dalokkal, különleges hangjukkal és személyiségük varázsával avatják a zene ünnepévé május első hétvégéjét.

A Nashville-i születésű, afrofrizurát viselő Kandace Springs nemcsak külsejével kelt figyelmet: zenei tehetsége már gyerekkorában megnyilvánult. Zongorázni tanult, tizenévesként szívta magába a különféle zenéket, különösen a soul, a jazz és a pop állt közel hozzá. Kedvelt énekesei közé tartozott Billie Holiday, Ella Fitzgerald, Nina Simone, Roberta Flack és Norah Jones. Nőkre kevésbé jellemző módon van egy másik, különleges ismertetőjegye is: erősen vonzódik az autók világához. Olyannyira, hogy autótervező szeretett volna lenni, de szülei jó érzékkel rábeszélték arra, hogy inkább a zenei pályát válassza. Bemutatkozó kislemeze 2014-ben rhythm&blues és hip-hop hatásokat mutatott, és váratlan sikert aratott. Az érvényesüléshez, persze, kellett a muzsikus papa is, aki kapcsolatait révén igyekezett egyengetni Kandace útját. Egyik felvételét eljuttatták a neves Blue Note jazzkiadó vezetőjéhez, aki habozás nélkül szerződtette. Soul Eyes című CD-je 2016-ban jelent meg, és egy csapásra az amerikai jazz élvonalába emelte a huszonhét éves előadót. A populáris hangvételű albumon Kandace különböző zenei zsánereket ötvöző, egyéni arcélű zongorista-énekesként mutatkozik be. Érzelemmel telt alt hangja, jazzes kiejtése ösztönös tehetségre vall. Legfőbb erőssége a természetesség, előadói kvalitásai a lírai, balladai hangvételű dalokban domborodnak ki igazán. Budapesten a lemezen szereplő számokon kívül újabb szerzeményeket is megszólaltat klasszikus felállású jazztriójával.

A jamaikai szülők gyermekeként Angliában született és ott élő Zara McFarlane már előrébb tart a pályáján. Ő is rhythm&blues-felvételeken nőtt fel, de a jamaika eredetű reggae-zene is mindennapi hallgatnivalói közé tartozott. A jazz iránt viszonylag későn, a londoni Guildhall School of Music-ban folytatott tanulmányai során kezdett érdeklődni. Művészi kibontakozását nagyban elősegítette a brit főváros virágzó színes bőrű zenei közege. Tehetségét a BBC egyik műsorvezetője fedezte fel, aki szerződtette a Brownswood kiadóhoz. Until Tomorrow című bemutatkozó albuma (2011) lelkes fogadtatásra talált, de az igazi áttörést az If You Knew Her (2014) hozta el számára. Megkapta a MOBO-díjat (Music of Black Origin, azaz fekete eredetű zene), az Urban Music-díjat, majd a Jazz FM Rádió az év énekesnőjének választotta 2015-ben. Kritikusai az utóbbi évek legizgalmasabb jazz-vokalistájának tartják; egyikük a legjobb angol jazzénekesnőnek kiáltotta ki. Zara multikulturális világunk szülötte és szószólója: zenéje a jazz, reggae, a pop, a folk és a blues elegye, amit bársonyos énekhangja és szuggesztív előadásmódja tesz sajátossá. Vokalistaként, mívesen kivitelezett dalok szerzőjeként és szövegek írójaként sokat merít a fekete közösségben szerzett tapasztalataiból. Ahogyan második albumáról szólva fogalmazott: „Dalaim szépség, szenvedély, szeretet, sérülékenység, empátia, merészség, érzékiség és közvetlenség érzelemmel átitatott foglalatai. Nagymértékben azok az izgalmas, elbűvölő, karizmatikus fekete nők inspirálták, akikkel életem során találkoztam. Ez az album a nők dicsérete az alfától a háziasszonyig.”  

Igéretes jövő előtt álló fiatal tehetségek bemutatkozása után lehet-e méltóbb zárása a jazztavasz koncertsorozatának, mint a legnagyobb élő jazzénekesnő fellépése? Az amerikai Dél szülöttjeként a blues, a soul, a pop, a country, a funky és a jazz hangjain, még inkább ritmusain nevelkedett Cassandra Wilson ma a világ jelentős jazzfesztiváljainak és hangversenytermeinek kitüntetett vendége. Gyermekkorában zongorázni és gitározni tanult, énekesként korán fellépett különböző együttesekkel, de zenei érdeklődése ellenére tömegkommunikációs szakon szerzett diplomát. Az előadóművészet mellett akkor kötelezte el magát, amikor 1982-ben New York-ba költözött, ahol tagja tagja lett a Steve Coleman szaxofonos által vezetett, a funk és a soul ritmusait a jazz hagyományos és avantgárd elemeivel ötvöző M-Base alkotóközösségnek. Ez egycsapásra ismertté tette nevét a jazz világában. 1986-tól sorozatban jelentek meg lemezei, de saját hangjára 1993-ban, Blue Light ’Til Dawn című, blues- és rockdalokat valamint örökzöldeket akusztikus hangszerekkel újszerűen feldolgozó albumán talált rá. A hasonló zsánerben készült New Moon Daughter elnyerte a legjobb vokális jazzelőadásért járó Grammy-díjat, és széles körben ismertté tette a nevét. További kiemelkedő lemezeket eredményező együttműködése a jazz első számú kiadójával, a Blue Note-tal két évtizedig tartott. Új fejezet nyitányaként 2015-ben már a Sony Music jelentette meg a nagy előd, Billie Holiday előtt tisztelgő Coming Forth by Day című CD-jét. A hagyományok iránti elkötelezettség és korszerű közlésvágy: Cassandra Wilson zenei világát kezdettől ez a kettősség határozza meg, ami dinamikailag árnyalt, mély althanggal, egyedi kiejtésmóddal, titokzatos, érzéki előadásmóddal és kivételes atmoszférateremtő képességgel párosul. Személyében 2009-es bemutatkozását követően olyan művész lép a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem színpadára, aki a műfaji határokat tágítva új eszközökkel gazdagította a jazzéneklés hagyományos gyakorlatát.

Gyengébb? Nem!

Nők a jazzben. Ami 1934-ben valószínűtlen volt, ma már természetes. Az akkor indult amerikai Down Beat szaklap 2016-os szavazásain minden kategóriában szerepeltek hölgyek, bizonyítva jelenlétüket a műfajban. A kritikusok véleménye alapján az év lemezei között a második és harmadik helyen Maria Schneider zeneszerző-hangszerelő és Cécile McLorin Salvant énekes albuma végzett. A big bandek, a zeneszerzők és a hangszerelők listáját ugyancsak Maria Schneider vezette. A klarinétosoknál Anat Cohen állt az élen, a fuvolisták sorát Nicole Mitchell nyitotta, a hegedűsök éllovasa Regina Carter (a második Jenny Scheinman) volt. A gitárosok között Mary Halvorson, a szopránszaxofonosoknál Jane Ira Bloom, a nagybőgősöknél Linda Oh második lett. A basszusgitárosoknál Esperanza Spalding a harmadik, és még a dobosok élmezőnyében is találni hölgyet az ötödik helyen végzett Terri Lyne Carrington személyében. Az egyetlen női kategória, az énekesnők sorrendje így alakult: Cécile McLorin Salvant, Cassandra Wilson, Dee Dee Bridgewater, Dianne Reeves, Cyrille Aimée.

(Müpa Magazin, 2017/3)

2017.05.04.

Kandace Springs

Kandace Springs – ének, zongora

Dillon Treacy – dob

Chris Gaskell – bőgő

Fesztivál Színház

2017.05.05.

Zara McFarlane

Fesztivál Színház

2017.05.06.

Cassandra Wilson

Cassandra Wilson – ének

Lonnie Plaxico – bőgő

Jon Cowherd – zongora

Charlie Burnham – hegedű/mandolin

Brandon Ross – gitár

Davide Direnzo – dob

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem