Adyton-karácsony Szabados György szellemében

„A Fonó Kassák-karácsonyára 1995. december 27-én nem lehetett bejutni. A nap még a Fonó rövid életében is rendkívüli volt, hiszen újjáéledni látszott az egykori Kassák Klub legendás karácsonyainak emléke. A nyolcvanas években ez a peremkerületi kultúrház fogadta be Szabados György zongorista-komponista szabad zenei társulását. A 15-20 muzsikust magába foglaló kör a jazz, a kortárs zene és a népzene határvidékén járó, a tudatosságot a belső tartalmakat felszabadító ösztönösséggel ötvöző zenei irányt követte, a Mester intelmei szerint. A nevezetes karácsonyokon mindenki egybegyűlt, aki csak élt és mozgott, hogy együtt áldozzanak a zenemondásnak. Belső értékeiken túl ezeknek az együttléteknek a mellőzöttség és a széllel szembeni hajózás dacos izgalma adták meg vonzerejüket. Aki jelen volt, tartozott valahová, részese lehetett a közös rituálénak.

A Fonó nem a Kassák. Az egyszer s mindenkorra elmúlt, mint a rendszer, amelyben, s amely ellen létrejött. Csak a karácsony az egyetlen állandó ebben a nagy változásban. A Kassák-karácsony újjáéledt a Fonóban. Az azóta a maguk útját (is) járó tanítványok mind eljöttek: itt volt a szaxofonos-furulyás Dresch “Dudás” Mihály, Benkő Róbert bőgős, Geröly Tamás dobos, a szaxofonos-fuvolista Grencsó István, Lajkó Félix és Kovács Ferenc hegedűsök, Szabó Sándor gitáros, Krulik Zoltán gitáros (Makám), s a népzenészek, a Tükrös és a Magyar Tekerőzenekar tagjai. Csak a Mester hiányzott: Szabadost betegség kötötte ágyhoz. Nem csoda, hogy nem szerveződött meg a Kassák-karácsonyokat egykor lezáró nagy, közös muzsikálás.” (Kézfogások a Fonóban. Film, Színház, Muzsika, 1996.)

Ami van, elmúlik. Szabados György hét éve nincs közöttünk, és a Kassák-karácsony sem létezik már a Fonóban. De a szellem és a zene kifog az időn: egykori zenésztársak, barátok, tisztelők létre hozták a Mester életművét gondozó honlapot, bábáskodnak a 2015-ben Nagymaroson elindult Adyton Szabad Zene Műhely és Alkotó Együttlét fölött, és 2015 óta, újabban az Adyton Művészeti Alapítvány égisze alatt, Adyton-karácsony névvel Budapesten közös ünnepi zenéléseket is szerveznek. Először az a38-as hajó, majd két éven át a Karinthy-szalon, az idén december 11-én pedig az Opus jazzklub adott otthont az eseménynek, amelyen a nyári alkotó együttlét résztvevői léptek színpadra.

Maroknyi, de elkötelezett csapat ez, visszatérő arcokkal, a zenélésben önkifejezési lehetőséget és örömforrást kereső, az élet megannyi területén tevékenykedő személyiségekkel. Különböző hátterű, képzettségű és lakóhelyű énekesek, fúvósok, gitárosok, bőgősök, ütőhangszeresek kapcsolódnak a Grencsó István művészeti vezető irányításával működő körhöz, amely ezen az estén egy kivétellel Szabados kompozícióit szólaltatta meg változatos összetételben. A „tábor” első négy évét összefoglaló húszperces film után első zeneként a névadó Adyton hangzott fel Grencsó (szaxofon, klarinét) és bevett zenésztársai, Pozsár Máté (zongora), Benkő Róbert (nagybőgő) és Miklós Szilveszter (ütőhangszerek) nagy ívű tolmácsolásában. Ezután Benkő vezetésével következett a vonósokat előtérbe állító Időzene, majd egy Szabados szövegére komponált saját mű, végül, az este nagyszabású zárásaként, valamennyi szereplő közreműködésével az ősi népzenei előzményekre épülő Regölő. Nem az előadás – egyébként felemelő pillanatokban kicsúcsosodó – minősége volt a lényeg, hanem annak felmutatása, hogy a szabad zenélés, műveljék bár szűk körben, az emberi kommunikáció természetes és érvényes megnyilvánulási formája. S ha megerősödik és lombosodik ennek a zenélési gyakorlatnak a fája, idővel még a Kassák-karácsonyokat lezáró nagy, közös muzsikálás is megszerveződhet – Szabados György szellemiségének időtállóságát bizonyítva.

Akik az említetteken kívül jelenlétüket adták az esthez: Bakos Bettika (ének), Krokovay Nóra (cselló), Németh Zsófa (fuvola), Jávorka Ádám (hegedű), Heidrich Roland, Dóczi Bence, Gollob Ádám (gitár), Szabó Kristóf (basszusgitár), Kovács Zoltán, Schneider Vilmos (nagybőgő), Gáspár Benedek, Pantali Lőrinc, Reinhardt Csaba, John Oslansky (szaxofon), Hoffmann Boldi (elektromos zongora), Lukács Péter, Németh Balázs (dob), Szalontay Tünde (szöveg), Bolcsó Bálint (elektronika).

Grencsó István és Benkő Róbert

Miklós Szilveszter

A kvartett

Időzene

Grencsó vezényel

Heidrich Roland, John Oslansky

Benkó Róbert, Szalontay Tünde

(jazzma.hu, 2018)