Zoltán Lantos’ OpenSource: Sonaris

Open Source. Nyílt forrás. Találó névválasztás a digitális korban. De nemcsak ezért. Kevés magyar muzsikus merült olyan mélyre egy másik ország kultúrájában, mint Lantos Zoltán. Csaknem egy évtizedet töltött Indiában a klasszikus zene tanulmányozásával, és az ottani hatások alapvetően befolyásolták világképét. Új lemezének címe a latin sonus, azaz hang szóval hozható összefüggésbe. A hanggal és a hangzással, ami az öthúros akusztikus és elektromos, valamint a neki készített öt+tizenhat húros hegedűn játszó muzsikust a zene jellegétől függetlenül is foglalkoztatja. Ezen a lemezen elsősorban elektronikus formában, amit a nyitó Prelude Noir elúszó felvezetése már előre jelez. Lantos társai a hazai fiatal nemzedék kiemelkedő képviselői: az akusztikus és elektromos zongorán, valamint szintetizátoron is otthonos Tálas Áron, a basszusgitár-játék minden csínját-bínját ismerő Fonay Tibor és a groove-os ritmusokat hangsúlyeltolásokkal oldó Csízi László, továbbá elektronikán Andrew J. lemezlovas. Az összeszokott trió empatikus hátteret nyújt a hegedű nagy ívű témáihoz, energikus szólóihoz. Lantos szerteágazó érdeklődése tematikájában színes, hangzásában homogén anyagot eredményezett. Az indiai zene dallam- és harmóniavilága lelki és szellemi kapocsként a lemez több kompozíciójá áthatja. A lendületes Aisma és a Street-bop előzményei az 1970-es években kibontakozott jazz-rockban és a keleti zenéhez ugyancsak kötődő Mahavishnu Orchestrában kereshetők, aminek a lemezjátszó nyávogtatása és indiai ritmusképletek vokalizált imitációja hivatott „korszerű” jelleget adni. A Tarang címe a kéthúros népi hangszerre utal, amit szólójában a hegedű pengetős játékmóddal is kifejezésre juttat. A lemez nyeresége Harcsa Veronika közreműködése, aki három számban társítja az emberi hangot a hangszerekhez. A Tensegrity akusztikus zongorán intonált, disszonáns témájának ívét elidegenítő vokális szólammal emeli egyre magasabbra. A Chronoglyph a zenekarvezető filozófiájának foglalata (a szövegek is az ő szerzeményei): „Nada Brahma”, azaz a világ hang, a hang Isten. A metaforikus sorokat a bevezetőben Lantos és Harcsa kánonszerűen citálja. A Monsoon Strangers lassú tempójú, misztikus hangvételű darab, költői ihletettségű szövege Harcsa Veronika átélt előadásában mély érzelmi húrokat penget meg.

****

(Gramofon, 2019 tavasz)