Jazz és bor a Nagyerdőn

Töredékes beszámoló az ország legnagyobb jazzfesztiváljának három napjáról, amelyből egyet elmosott az eső.

A HELYSZÍN. A Békás-tó és fölöttébb kellemes, dimbes-dombos környéke a debreceni Nagyerdőn. 300 méter sugarú körben három színpad, 80 borászat, lacipecsenyések, kézművesek pavilonjai. A város 2015-ben döntött a jazznapok és a borkarnevál összevonásáról. A jazznapok akkorra visszametszett költségvetése miatt folyamatosan veszített nimbuszából és közönségéből, a gasztronómiai mustra – amely korábban is összekapcsolódott a zenével – viszont tömegeket vonzott. A házasítással, úgy tűnik, mindenki jól járt, kivéve az elmélyült figyelmet igénylő vagy kísérletező szellemű irányzatokat, amelyeknek nem kedvez a pohárcsöngéssel és a korzózók zajával terhelt környezet. Arról nincs kimutatás, hogy augusztus 1-4. között hányan vették meg a kedvező árú belépőket a bor, és hányan a zene miatt, mindenesetre este 7-8 óra tájban már tömegek gyülekeztek a 150-150 ülőhelyes Jazzma és Játszótér, illetve a 700 nézőnek helyet kínáló Stég színpad körül. Akár így, akár úgy, a jazz hangjai olyanokhoz is eljutottak, akik ritkán, vagy egyáltalán nem járnak jazzkoncertekre. Köztük észrevehetően a 20-30 év közötti korosztály fizetőképes tagjai voltak többségben.

A MEZŐNY. Soha ennyi előadó nem jelent meg Debrecenben: a műsorfüzet 45 együttes, 221 muzsikus fellépését ígérte; köztük 21 külföldi vagy kettős állampolgárságú előadóét. Az érdeklődők olyan áttekintést kaphatnak a magyar jazz színképéről, amilyet sehol másutt. Még akkor is, ha a végelszámolás ennél kevesebbet mutat, mert a pénteki napot néhány rövidre fogott előadást leszámítva elmosta az eső. Mivel még nem született olyan jazzkedvelő, aki egyszerre két helyen képes jelen lenni, e sorok írója Játszótér színpadot választotta, ahol öt női érdekeltségű zenekar lépett volna fel, ami végül a kissé tétova Nagy Emma Kvintett és a 30-40 évek amerikai slágereit bűbájosan előadó Vintage Dolls (a képen) ovációval fogadott műsorára korlátozódott. Az osztott jelenlét említett akadálya miatt a jazz iránt érdeklődők előtt két lehetőség állt: vagy letáboroznak valamelyik színpad előtt és lemondanak a többi hallgatnivalóról, vagy a tó körül keringve igyekeznek minél több, a színpadokon 45 perces szünetekkel következő, átfedésekkel zajló zenébe belehallgatni. (A fesztivál honlapja: boresjazz.hu)

ARCOK 1. A fesztivál a bevett gyakorlat szerint minden évben un. artist in residence, azaz kiemelt státuszt és többszöri fellépést biztosít egy-két zenésznek. A programot szervező Maloschik Róbert választása az idén két szaxofonosra, a Németországban élő, 73 éves Németh Jánosra és a 32 éve Soso Lakatos Sándorra esett. A gyakran hazalátogató Németh sokoldalúságát bizonyítja, hogy a Debreceni Jazzegyüttessel, négy szaxofonost felvonultató projektjével és az alkalomra szerveződött kvintettjével is színpadra állt. Coltrane-hatásokat mutató, magas hőfokú, invenciózus játéka példaértékű lehet a fiatalok számára. Nem véletlen, hogy kvintettjében olyan kiváló muzsikus szegődött fúvós társául, mint a saját együttesével külön is nagy sikerrel szereplő Borbély Mihály (a képen).

ARCOK 2. Kőszegi Imre, a magyar jazzdobolás doyenje az év végén tölti be 75. életévét, de a fesztivál már ünnepi fénybe vonta friss együttesének bemutatkozását. Az 1980-as években új hangzást megütő, két szaxofonossal és kongással felálló Kőszegi Rhythm and Brass volt a nevében az Electronic szóval (azaz gitárral) bővített új formáció elődje, de ezzel véget is ér a párhuzam. A kiváló formában lévő dobos (a képen) kvintettje modern main stream zenével rukkolt elő, benne azzal a Pecze Balázzsal, aki előtte a hasonló zsánerű, ugyancsak remek teljesítményt nyújtó Makovics Dénes Szextettben is fújta trombitáját.

ARCOK 3. Ha már erről van szó: ugyan nem „artist in residence”-ként, hanem „egyszerű” zenekari tagként sok muzsikus említhető, aki két vagy több együttesben is felbukkant. Így a nagy kedvvel játszó Oláh Kálmán zongorista (a képen), aki nemcsak Makoviccsal, hanem szaxofonos fiával saját triójával is színpadra lépett, de idekívánkozik többek között Tálas Áron, Balázs Elemér, Hárs Viktor, Zana Zoltán, Oláh Péter, Juhász Attila, Elek István, Gáspár Károly neve is.

ARCOK 4. A női zenekarok rosszul jártak, de mivel a smooth stílus képviselői a csütörtöki felhőtlen napon kapták meg a Játszóteret, mindhárom zenekar, Rafael, Pálinkás Gergely és Zolbert is teljes programját mutathatta be. Ez a könnyedebb hangvételű, melodikus, a popzenével rokonságban álló irányzat először jutott ilyen kiemelt szerephez a debreceni fesztiválon, jelentős figyelmet kiváltva. (A képen Lakatos Gabriella, a Rafael énekesnője.)

ARCOK 5. A látottak alapján nehéz volna a magyar jazz főbb stiláris jegyeiről érvényes képet alkotni, de kétségtelen, hogy a main stream erősen tartja pozícióit. Ez a vonulat nem újító törekvéseivel, hanem a jazz törzsvonalába illeszkedő, többnyire örökzöld kompozíciók magas szintű megszólaltatásával érdemesíti magát a figyelemre. Akik alkalmi érdeklődőként találkoznak vele, revelációként élhetik meg felvillanyozó hatását. Itt említhető Elek István és Zana Zoltán együttese, és különösen meggyőző példával szolgált Kollman Gábor (a képen) kvintettje mívesen kidolgozott, sűrű szövésű, tempósan szvingelő zenéjével.

ARCOK 6. Természetesen másfajta hangok is megszólaltak a Nagyerdő fái alatt. Grencsó István töretlenül járja rendhagyó útját, és örvendetes volt hallani a Gányi Miklós Trió, a Dzsinda és a Chris Devil Trió (a képen Ördög Krisztián) formájában és hangzásában a bevettől eltérő irányba mutató produkcióit.

ARCOK 7. A jazznapok legnagyobb érdeklődéssel várt műsorának szombaton este a Stég színpad adott helyet, ahol a magyar jazz három „nagyágyúja”, a Grencsó Kollektíva, a Borbély Műhely és a Dresch Kvartett lépett fel egymás után. Három név, három különböző, érvényes szerződés. Grencsó István a szabad zene művelésében lép új magaslatokra, Borbély Mihály a jazz és különböző népzenék elemeinek hiteles integrálásával teremt sajátos világot, Dresch Mihály (a képen Gyányi Marcell bőgőssel) magyar népzenei alapokra épülő zenéje férfias erejével és elmélyültségével ér el katartikus hatást.

ZÁRLAT. A 48. évébe lépett debreceni jazznapok és a műfaj egyetlen érdekképviseleti szerve, a Magyar Jazz Szövetség együttműködésének eredményeként a fesztivál zárónapján, a Stég színpadon mutatkoztak be az év fiatal zenészei a Jazzfed Kvartett kíséretével. Bágyi Balázs dobos, a szövetség elnöke pedig saját, modern felfogású együttesének lendületes zenéjével alanyi jogon is hozzájárult a fesztivál színvonalának emeléséhez (a képen a Bágyi Balázs New Quartet). 

https://magyarjazz.hu/koncertbeszamolok/211-jazz-es-bor-a-nagyerdon