Rezz Abbasi: Continuous Beat

A manhattani downtown jazz világában tájékozottak szűk körén kívül keveseknek lehet ismerős a gitáros neve, még kevésbé eddigi munkássága. Az 1965-ben Pakisztánban született, Los Angelesben nevelkedett Abbasi 1987-ben kapcsolódott be New York jazzéletébe. Tanulmányai során alapos jártasságra tett szert az európai zenében, az indiai klasszikus zenében és a jazzben, s ezek a hatások saját felvételein, pl. a Vijay Iyer és Rudresh Mahanthappa társaságában készített lemezeken is megjelentek. Első trióalbumán eltávolodik az addigi fúziós iránytól. Eredetileg Paul Motianra gondolt ütőhangszeresként, de az idős mester betegsége, majd halála miatt mást kellett keresnie. Meg is találta Satoshi Takeishi személyében, aki mellé John Hebert csatlakozott bőgősként. Vélhetnénk, szűkös a három hangszer által létrehozott hangzás, de nem: Hebert bőgőjének eszményien megformált szólamai, Takeishi sokszínű dobolása feledtetik a további harmóniahangszer hiányát. A vezető szerep természetesen Abbasié, aki elektromos gitárjának torzított hangját különböző, olykor keleties hatásokat keltő effektekkel teszi változatosabbá. Szólói gördülékenyen áramlanak ujjai közül, ritkán, inkább társai rögtönzései alatt játszik akkordikusan. Saját szerzeményein kívül olyan, különböző karakterű darabokat választott a lemezre, mint Gary Peacock: Major Major, Thelonious Monk: Off Minor vagy Keith Jarrett: The Cure című kompozíciója. A témák a dekonstrukció során új értelmet kapnak, a zene folyamatos párbeszéd, reagálások, közbeszólások, ellenpontozások sorozata. Szabályos lüktetés helyett tördelt ritmus, rögzített szerkezeteket felülíró, vibráló interakció, gazdag harmóniakészlet – Rez Abbasi lemeze a spontaneitás jegyében fogant, erőteljes, modern jazz.

****

(Gramofon, 2013/2)