Magyar jazzrapszódiák (Modern Art Orchestra, Borbély Mihály, Grencsó Open Collective)

 

Image result for modern art orchestra circular

A klasszikus-, kortárs- és jazz-zenére szakosodott BMC Records megkülönböztetett he­lyet vívott ki magának a magyar és az európai hanglemezpiacon. Jazzszempontból a 2014-es év már eddig több kiemelkedő albumot hozott.

Már kétszáz CD sorakozik a Budapest Music Center keretében 1998 óta működő cég ka­talógusában, ami önmagában is tiszteletre méltó teljesítmény. A hármas profil nem véletlen, az immár önálló épületben székelő zenei intézményt igazgató Gőz László érdeklődéséből kö­vetkezik, aki a kortárs zenében és a jazzben egyaránt járatos zenész.

A kiadó egyik műfajban sem a könnyebb irányt választotta: az értékek közvetítését, az újszerű, kísérletező, művészi igényű törekvéseket részesítik előnyben. Ehhez nagymértékben támaszkodnak a Nemzeti Kulturális Alap pályázataira. Kiemelt figyelmet fordítanak a nemzet­közi együttműködésekre, szoros kapcsolatot ápolnak a Magyarországon működő kül­földi kultu­rális intézetekkel, és rendszeresen jelentetik meg hazai és külföldi muzsikusok közös felvételeit. Ezeket a Mátyás utcai épületben nyílt Opus Jazzklubban élőben is bemutatják.

Az Opus klubban otthonra talált Modern Art Orchestra a big band játék önálló útját járva előszeretettel tűzi műsorra kortárs szerzők, köztük a zenekar tagjainak darabjait. Circular című lemezük Bacsó Kristóf szaxofonos hét nagyzenekari szerzeményét tartalmazza, köztük egy háromtételes szvitet, amelyet a születés és a halál közeli élményei ihlettek. A színek, hangulatok megannyi árnyalatát felvillantó, kiváló hangszerszólókkal megtűzdelt kompozíciók nemcsak a szerző hangszerelési ambícióinak lenyomatai; a vállalkozás egyúttal az ifjabb magyar jazz­nemzedék felkészültségének, előadói kvalitásainak is meggyőző bizonyítéka.

Borbély Mihály szaxofonos a középnemzedék tagja, olyan jazzmuzsikus, aki a népzenében is otthon van (a Vujicsics együttes tagjaként az idén Kossuth-díjban részesült). Lemezei zenei koncepcióban és megvalósításban mindig kivételes minőséget képviselnek.  Hungarian Jazz Rhapsody című új albuma különös metszet: általa kedvelt kortárs jazz- és popszerzők számainak feldolgozásai kaptak rajta helyet. A címadó darab az Amerikába emigrált Zoller Attila gitáros kompozíciója, a lemezt az LGT Ezüst nyár című slágere fogja keretbe, de elhangzik Seress Rezső Szomorú vasárnapja (az egykori Rákfogó együttes iránti tiszteletből), s ha Demjén Ferenc Várj, míg felkel majd a nap című dalát is említjük, az „igazi” jazz híveinek elég okuk lehet arra, hogy gyanakodva vegyék kézbe az albumot. Ám félelemre nincs ok: a kvartett, amelyben a rendkívüli tehetségű Szabó Dániel zongorázik, eredeti, elmélyült, magas rendű jazzt formál mindenből. Igazolva a tételt, hogy a jazzben nem a választott anyag, hanem az abból megszülető zene a lényeg.

Míg a Borbély Műhely időnként lépi át a kötött játék határait, a Grencsó Open Collective a (majdnem teljesen) szabad zenélés híve, e tekintetben Szabados György örökségének folytatója. A kreatív, megalkuvásmentes irányultságáról ismert Grencsó István szaxofonos a fiatal Pozsár Máté zongorista és Miklós Szilveszter ütőhangszeres személyében új partnerekre talált, s a régi társ Benkő Róbert bőgőssel kiegészült kvartettjével ígéretes alkotói korszakba lépett. Síkvidék című lemeze nincs híján a szokásos iróniának és játékosságnak (Cukormentes, Indián a Hortobágyon), a hangvétel azonban mindvégig komoly. Jóllehet kiinduló és záró pontja mindig egy világosan artikulált téma, ez a zene nem a jazz bevett nyelvezetén szólal meg: fő ren­de­ző­elve a spontaneitás, amely a rögzített hangnemektől való elrugaszkodásban, az energia­im­pulzusok szabad áramlásában és a muzsikusok közötti interakcióban nyilvánul meg. Be­fo­gadása ennek megfelelő nyitottságot és figyelmet igényel, de megéri az erőfeszítés: öntör­vényű zenei világgal szembesülhet a hallgató.

(Magyar Nemzet, 2014)

http://mno.hu/grund/magyar-dzsesszrapszodiak-1247782