Dzsessznapok kezdődnek Debrecenben
Szeptember 5-én, szerdán este hét órakor a Bartók Teremben megkezdődik a debreceni dzsessznapok rendezvénysorozata. Akik 1973 óta figyelemmel kísérik a dzsessznapok sorsának alakulását, örömmel tapasztalhatják, hogy ma már Debrecen ad otthont az ország legnagyobb szabású dzsessztalálkozójának. S csak elismerés illetheti a város kulturális vezetőit azért a törekvésért, hogy a ma még mindig kissé perifériális művészeti ágat felkarolják, s évenként biztosítanak fórumot legújabb eredményeinek bemutatásához, népszerűsítéséhez.
Az idei dzsessznapok abban különbözik a korábbiaktól, hogy időtartama öt napra bővült, s ezzel, legalábbis mennyiségileg, a jelentős európai fesztiválok sorába lépett. A jövő héten választ kapunk arra is, hogy a mennyiségi növekedés menynyiben jár együtt minőségi változásokkal. Tagadhatatlanul vannak olyan hangok, amelyek a közreműködők névsorából ítélve máris a színvonal csökkenéséről beszélnek. Valóban kevesebb ismert, nemzetközileg is jegyzett muzsikus mutatkozik most be, mint például két évvel ezelőtt, amikor Albert Mangelsdorff vagy Eberhard Weber együttesei képviselték a „csúcsot".
Ám az előítéletek ezúttal is félrevezetők lehetnek. Hírnév és tehetség, népszerűség és valódi értékek a dzsessz világában sem mindig fedik egymást: ezért korántsem biztos, hogy a viszonylag kevesebbet mondó nevektől sorban nem olyan produkciókat hallunk majd, amelyek a legkényesebb ízlést is kielégíthetik. Így hát, akik valóban szeretik ezt a műfajt s tudják, hogy a koncertélményeket nem pótolhatja semmilyen sztereó berendezés – különösen a dzsessz esetében nem –, várhatóan az összességükben borsos árak ellenére is ott lesznek a nézőtéren, s remélhetőleg nem csalódással állnak onnan fel. Mert az máris előrelátható, hogy az ötnapos fesztivál a jelenkori dzsessz legkülönfélébb irányzataival ad lehetőséget az ismerkedésre.
A dzsessznapokon hirdetik majd ki azt a fotópályázatot, amit a Magyar Rádió zenei főosztálya, a debreceni Kölcsey Ferenc Művelődési Központ és a nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központ szervez dzsessztémakörben. Annyit máris elárulhatunk, hogy a pályázat célja a dzsessz bemutatása a fotóművészet eszközeivel, a hazai dzsesszrendezvények, hangversenyek további népszerűsítése. Ezért az elbírálásnál előnyben részesülnek azok a képek, amelyek a debreceni dzsessznapokon, a nagykanizsai dzsesszhétvégéken vagy más rádiós rendezvények alkalmával készültek, esetleg magyar dzsesszművészek külföldi szerepléseit örökítették meg.
Egy pályázó legfeljebb öt, címmel ellátott képet küldhet be, amelyek csak téglalap alakúak lehetnek, s az egyik oldal mérete kötelezően 40 cm. A képeket 1980. március 1-ig a Magyar Rádió zenei főosztálya (Budapest VIII., Bródy Sándor utca 5- 7., zenei szervező csoport) címére, a debreceni művelődési központban Lukovics András osztályvezető részére, illetve a nagykanizsai művelődési központ igazgatóságára kell beküldeni. A pályázók kötelesek megadni nevüket, foglalkozásukat és lakcímüket. A színes és a fekete-fehér képek megkülönböztetés nélkül kerülnek elbírálásra.
A fotópályázat díjai: I. a Magyar Rádió fődíja (5000 forint), II. Debrecen város és Nagykanizsa város díjai (4-4000 forint), III. a Jazz Fórum c. nemzetközi szaklap 1000 forintos különdíja. A koncerteken fotózásra jogosító megkülönböztető jelzést a dzsessznapok ideje alatt az Arany Bika Szálló halljában a központi információs irodában lehet igényelni százforintos áron. A megkülönböztető jelzés belépésre nem jogosít.
A debreceni dzsessznapok részletes programját a Napló aznapi számaiban közöljük.
(Hajdú-bihari Napló, 1979)