Dzsessznapok kezdődnek Debrecenben

 

Szeptember 5-én, szerdán este hét órakor a Bartók Te­remben megkezdődik a deb­receni dzsessz­napok rendez­vénysorozata. Akik 1973 óta figyelemmel kísérik a dzsessznapok sorsának alaku­lását, örömmel tapasztalhat­ják, hogy ma már Debrecen ad otthont az ország legna­gyobb szabású dzsessztalálkozójának. S csak elismerés il­letheti a város kulturális ve­zetőit azért a törekvésért, hogy a ma még mindig kissé perifériális művészeti ágat felkarolják, s évenként bizto­sítanak fórumot legújabb eredményeinek bemutatásá­hoz, népszerűsítéséhez.

Az idei dzsessznapok abban különbözik a korábbiaktól, hogy időtartama öt napra bő­vült, s ezzel, legalábbis mennyiségileg, a jelentős európai fesztiválok sorába lépett. A jövő héten választ kapunk arra is, hogy a mennyiségi növekedés meny­nyiben jár együtt minőségi válto­zásokkal. Tagadhatatla­nul vannak olyan hangok, amelyek a közreműködők névsorából ítélve máris a színvonal csökkenéséről be­szélnek. Valóban kevesebb ismert, nemzetközileg is jegyzett muzsikus mutatko­zik most be, mint például két évvel ezelőtt, amikor Albert Mangelsdorff vagy Eberhard Weber együttesei képviselték a „csúcsot".

Ám az előítéletek ezúttal is félrevezetők lehetnek. Hír­név és tehetség, népszerűség és valódi értékek a dzsessz világában sem mindig fedik egymást: ezért korántsem biztos, hogy a viszonylag ke­vesebbet mondó nevektől sor­ban nem olyan produkciókat hallunk majd, amelyek a leg­kényesebb ízlést is kielégít­hetik. Így hát, akik valóban szeretik ezt a műfajt s tud­ják, hogy a koncertélménye­ket nem pótolhatja semmi­lyen sztereó berendezés – különösen a dzsessz esetében nem –, várhatóan az összes­ségükben borsos árak ellenére is ott lesznek a nézőtéren, s remélhetőleg nem csalódással állnak onnan fel. Mert az máris előrelátható, hogy az ötnapos fesztivál a jelenkori dzsessz legkülönfélébb irány­zataival ad lehetőséget az is­merkedésre.

A dzsessznapokon hirdetik majd ki azt a fotópályázatot, amit a Magyar Rádió zenei főosztálya, a debreceni Köl­csey Ferenc Művelődési Köz­pont és a nagykanizsai Heve­si Sándor Művelődési Köz­pont szervez dzsessztémakörben. Annyit máris elárulha­tunk, hogy a pályázat célja a dzsessz bemutatása a fotó­művészet eszközeivel, a ha­zai dzsesszrendezvények, hang­versenyek további nép­szerűsítése. Ezért az elbírálás­nál előnyben részesülnek azok a képek, amelyek a deb­receni dzsessznapokon, a nagykanizsai dzsesszhétvégé­ken vagy más rádiós rendez­vények alkalmával készültek, esetleg magyar dzsesszművészek külföldi szerepléseit örökítették meg.

Egy pályázó legfeljebb öt, címmel ellátott képet küldhet be, amelyek csak téglalap alakúak lehetnek, s az egyik oldal mérete kötelezően 40 cm. A képeket 1980. már­cius 1-ig a Magyar Rádió ze­nei főosztálya (Budapest VIII., Bródy Sándor utca 5- 7., zenei szervező csoport) cí­mére, a debreceni művelődé­si központban Lukovics And­rás osztályvezető részére, il­letve a nagykanizsai művelő­dési központ igazgatóságára kell beküldeni. A pályázók kötelesek meg­adni nevüket, foglalkozásukat és lakcímü­ket. A színes és a fekete­-fehér képek megkülönbözte­tés nélkül kerülnek elbírá­lásra.

A fotópályázat díjai: I. a Magyar Rádió fődíja (5000 forint), II. Debrecen város és Nagy­kanizsa város díjai (4-4000 forint), III. a Jazz Fórum c. nemzetközi szaklap 1000 forintos kü­löndíja. A koncerteken fotózásra jogo­sító megkülönböztető jelzést a dzsessznapok ideje alatt az Arany Bika Szálló hall­jában a központi informá­ciós irodában lehet igényel­ni százforintos áron. A megkülönböztető jelzés be­lépésre nem jogosít.

A debreceni dzsessznapok részletes programját a Nap­ló aznapi számaiban közöl­jük.

(Hajdú-bihari Napló, 1979)