Hogyan kell(ene) fesztivált rendezni? (2.) XIII.
Hozzászólás a Napló cikkéhez
A cikkíró is már sokszor megállapította, hogy Debrecen több műfajban kiemelkedő nemzetközi rendezvénynek ad helyet, melyet elismerésre méltóan képes megrendezni.
Úgy tűnik, mintha a cikkíró (aki mintha valakiket képviselne, több esetben többes számot használ) nem sorolna bennünket a „civilizált országok” sorába. Méltatlannak és sértőnek tartom a sorokból kicsengő általánosítást, és megjegyzem, hogy minden „civilizált” néző elhatárolja magát attól a viselkedéstől, melyet egy szűk réteg nézőtársai és a műfaj ellen produkált.
A debreceni rendező szervek számtalan esetben bizonyították és bizonyítják, hogy szemléletükben és módszereikben képesek méltóak lenni egy-egy nagy jelentőségű rendezvény rangjához. Természetesen vannak megoldatlan gondok és felmerülnek új problémák. így a debreceni dzsessznapok tizenkét rendezvénye közül tizenegy minden rendzavarás nélkül zajlott le, míg egy rendezvény, a szombat éjszakai sportosam oki kellemetlen következményekkel járt. A vasárnapi koncert pedig zavartalanul került megrendezésre. Sajnos szombat éjjel tetőzött a rendzavarás, bár a rendezvény ideje alatt a rendezők komolyabb beavatkozás nélkül képesek voltak rendet tartani. Ez alkalommal ugyanis négy-öt rendbontó körül csoportok verődtek össze, és zavarták a program lebonyolítását. Magam is kértem egy alkalommal ezt a büfé előtt csoportosuló társaságot kulturáltabb magatartásra, udvariasan, emberien. Az intelligenciájuk és alkoholos befolyásoltságuk illusztrálására csak egy példát hadd idézzek: „Mit álltok szóba ezzel a marhával, üssétek le!” – kiabáltak be többen is. (Természetesen még számtalan hasonló megjegyzés hangzott el.)
Az örömzenét is megzavaró fiatalok a sportcsarnok előtt a koncert után ismét összeverődtek, zenéltek, énekeltek, és a hozzájuk csapódok elkezdtek randalírozni. Verték a kukákat, ordítoztak, és törtek-zúztak minden kezükbe kerülő tárgyat.
A környék lakói nem bírták elviselni ezt a randalírozást és telefonon kérték a rendőrséget, teremtsenek rendet. A helyszínre érkező rendőröket durva sértésekkel illették. Közönséges megjegyzéseik nem ismertek határt. Ekkor a minden józan felszólításra durvasággal reagáló csoportokat a rendőrök szétoszlatták. Bizonyos, hogy a szervezőknek, rendezőknek le kell vonniuk a tanulságokat. Egyetértek abban, hogy a koncertek helyszínén, így a sportcsarnokban is meg kell oldani a kulturáltabb kiszolgálást és a jobb ellátást.
Az is tény, hogy olcsó szálláshelyekre ma Debrecenben kevés lehetőség van. Jó lenne ezek számát ilyenkor növelni. Bár hozzáteszem, a fiatalok egy része nem is akarja ezeket igénybe venni.
De biztos az is, hogy sem a rendezvényeket látogató kulturált közönség szórakozását, sem városunk polgárainak nyugalmát nem engedhetjük megzavarni. Ha ebben az újságíró segíteni tudna, ha azt kérné a cikkben, hogy erre törekedjenek a fiatalok, a koncertek látogatói, annak nagyon örülnénk. Egyoldalú bírálatával azonban úgy tűnik, inkább a másik oldal védelmére állt
Szeretnénk a dzsessznapokat továbbra is megrendezni. Megérdemli ezt a műfaj, és a nagyszámú kulturált érdeklődő egyaránt.
Úgy gondolom, erre tegyünk közös erőfeszítéseket, az egyoldalú bírálat helyett.
Lukovics András,
a Kölcsey Műv. Központ mb. igazgatója
(Hajdú-bihari Napló, 1984)