Fesztiválok kora

 

Ha nyár, akkor dzsesszfesztivál. Az ötvenes évek közepe, a newporti rendezvény óta ez a koncentrált előadási forma a dzsessz kedvelt és jellegzetes megjelenési módja, a műfaj jeles előadóinak találkozója, új törekvések fóruma, élményhalmaz és kellemes nyári kikapcsolódás. A meleg hónapokban dzsesszkedvelők hada kerekedik fel, hogy néhány napot eltöltsön a kiválasztott helyszínen. Hosszan lehet sorolni városok (Monterey, Pori, Saalfelden, Marciac) nevét, amelyeket dzsesszfesztiváljuk révén jegyeznek a térképen. Mi jót kínál a nagyvilág ezen a nyáron?

A műfaj hazájában, Amerikában van néhány hely, amely több évtizedes múltjával beírta nevét a dzsessz történetébe. Ilyen a New Yorkban június második felében, George Wein szervezésében különböző helyszíneken lebonyolított, ingyenes koncerteket is kínáló JVC fesztivál, amely ebben az évben a latin zenét állította középpontba. Ellenpárját néhány nappal korábban a nyugati parton, Playboy dzsesszfesztivál néven rendezték meg. Látványos konertek helyszíne volt a kanadai Montreal június 28-július 8. között. A Kansas City dzsessz- és bluesfesztivál időpontja július 20-22. A JVC fesztiválnak newporti változata is van augusztus 10-12. között, a Charlie Parkerről elnevezett New York-i fesztivál időpontja augusztus 25-26. A híres amerikai dzsesszváros, Chicago augusztus 30. és szeptember 2. között látja vendégül a műfaj kiváló előadóit. Több, mint négy évtizedes múltra tekint vissza az ugyancsak a nyugati parton, a csodaszép tengerparti környezetben szeptember 21-23. között megrendezendő Monte­rey fesztivál. És jóllehet már őszre datálódik, említést érdemel a San Franciscó-i dzsessz­fesztivál, amelynek a jeles szaxofonos, Joshua Redman a művészeti igazgatója.

Fesztiválok terén Európa semmivel nem marad le az Újvilág mögött. Ha Németország, akkor Moers (június 1-4.), ha Olaszország, akkor Verona (június 22-25.), Clusone (július 8-29.) és Perugia (július 13-22.), ha Ausztria, akkor Bécs (június 25-július 8.), ha Dánia, akkor Koppenhága (július 6-15.), ha Svájc, akkor Montreux (július 6-21.) és Willisau (augusztus 30-szeptember 2.), ha Hollandia, akkor Hága (július 13-15.), ha Finnország, akkor Pori (július 14-22.), ha Norvégia, akkor Molde (július 16-21.), Ha Spanyolország, akkor San Sebastian (július 24-29.), ha Franciaország, akkor Marciac (augusztus 3-13.), ha az Egyesült Királyság, akkor Brecon (augusztus 10-12.). És ha Magyarország? Debrecen (június vége).

S hogy kiket láthat(ott) a közönség ezen a nyáron? Aki a dzsessz élmezőnyéből él és mozog, nyáron útilaput köt a lábára. Persze minden szezonnak megvan a maga törzsmuzsikusi köre, amelyik legfőbb közönségcsalogatóként, többnyire a legfrissebb albumot reklámozandó körbeutazza a főbb helyszíneket. A képlet látszólag egyszerű: kis pénz, kis dzsessz, nagy pénz, nagy nevek. Valójában nem minden az anyagiakon múlik: a hely szelleme (nagyváros, avagy tengerpart), a program jellege (sztárparádé vagy koncepció), és a tálalás módja mind befolyá­solja a fesztiválokról kialakult képet. Aki csak egyszer is megmártózott valamelyik fesztivál örömünnepében, aláírhatja a tanúsítványt: CD ide, MP3 oda, ez a zene a színpadon él igazi mivoltában. S mint a rövid felsorolásból kitetszik, abból akad elég a dzsessz második évszá­zadában is.

(Magyar Nemzet, 2001)