Korok hangja
(Bach gordonkaszonátái) A Hungaroton és Perényi Miklós újabb nagy, közös vállalkozása Johann Sebastian Bach gordonkaszonátáinak megszólaltatása. A hat szólószvit 1720 körül keletkezett, amikor Bach Anhalt-Köthen herceg udvarában teljesített karmesteri szolgálatot, s a gordonkadarabokkal párhuzamosan hegedűre és fuvolára is írt szólódarabokat. E művek létrehozása rendkívül nagy szellemi teljesítményt kívánt a zeneszerzőtől, hiszen egyetlen dallamhangszernek kell bennük eljátszani a dallamot, a kíséretet és a polifonikus szövetet is. Bach csodálatosan oldotta meg ezt a feladatot (is), viszont ugyancsak próbára teszi vele az előadókat. Mint Balla György a kísérőfüzetben írja: „E művek a gordonka lehetőségeinek kiaknázásában a végső határig jutottak el: hatalmas művészi és technikai követelményeik a legkiválóbb előadók felkészültségéhez méretezettek."
A megformálás tartalmi elmélyülést a kettősfogások és az akkordok tiszta intonálása nagy technikai tudást kíván. Mindeme erényeknek birtokában van Perényi Miklós, így a háromlemezes, szép kivitelű album az utóbbi idők magyar hanglemeztermésének kiemelkedő darabja.
(Debreceni dzsesszfesztivál) Úgy látszik, ez az év sem telik el debreceni vonatkozású hanglemez megjelenése nélkül. Az alkalmat ezúttal a XI. dzsessznapok szolgáltatta, s ha meggondoljuk, hogy még csak tíz fesztivál múlt el anélkül, hogy hanglemez készült volna róla, igazán elégedettek lehetünk a fejleményekkel. A Krém márka jelével, Kiss Imre szerkesztésében látott napvilágot a lemez, a szándéknak megfelelően csak magyar együttesek felvételeivel. Ennek is nagyon örülünk természetesen, de még jobban örülnénk, ha mondjuk egy dupla albumot vehettünk volna a kézbe, amelynek másik lemezén külföldi muzsikusok játszanak. Az évek során ugyanis annyi jeles zenész fordult meg Debrecenben, hogy nagy kár elszalasztani akínálkozó lehetőséget. Reméljük, a kiadók gondolatai is hasonló következtetésre jutnak.
Hét számot tartalmaz ez a lemez, meglehetősen széles skálán. Elégedetlenségre csak a Saturnus együttes szerzeménye és játéka ad okot; a többi közreműködő a maga színvonalán van jelen. A kompozíciók közül három emelkedik ki: Vukán György Clarity-je lírai hangvételű, gondolatgazdag kamaramuzsikálás; Szabados György Balladájának pentaton vonatkozásai érdemelnek figyelmet; a Binder együttes Korlátok című darabja pedig egy hosszabb lélegzetű, téma és tempóváltásokra épülő, hatásos darab. De nem lehet panasz a Hulin együttes és a Kaszakő együttes felvételére sem. A lemezt a BenkóDixieland Band és Philadelphia Jerry Ricks amerikai gitáros Debreceni blues című hangulatos szerzeménye zárja.
(Fábián Ágostonné mesél) A bukovinai székely Andrásfalváról költözött át Magyarországra gyermekkorában Fábián Ágostonné. Az ő nagy tudománya a mesemondás. Magával hozta szülőfaluja meséit, szépen szóló nyelvét, azzal gyönyörködteti a kakasdi óvodásokat, akiknek dajkája. Ezekből a mesékből került egy csokorra való hanglemezre Az aranyszőrű bárányka címmel. A címadó mesén kívül még további hatot mond el a maga ízes stílusában Fábián Ágostonné, megelevenítve gyermekkora világát, a bukovinai székelyek gondolkodásmódját, hiedelmeit. Gyermekek örömére, felnőttek figyelmébe.
(Ruttkai-Ákos) Lehet, hogy sokan szentségtörésnek tartják Ákos Stefi és Ruttkai Éva nevének összekapcsolását. Hiszen az egyik „csak" táncdalénekes volt, míg a másik az ország egyik vezető színművésze. Megjelent lemezeiken azonban mindketten énekesként mutatkoznak be, így talán érthető a párhuzam.
Ákos Stefi a háború utáni évek egyik nagy sztárja volt, lemezét régebbi felvételeiből válogatták. Egy kor hangulatát, sajátos ízlésvilágát idézik ezek a dalok kissé érzelgősen, fátyolos romantikával. A szórakoztató zene olyan neves szerzői jegyzik a számokat, mint Horváth Jenő, Vécsey Ernő, Behár György. Ami a mai rockdömping közben feltűnő ezekben a szerzeményekben, az a nagyzenekari hangzás. Mennyivel összetettebb, árnyaltabb hangszereléssel készültek ezek a számok egyes mai nótákhoz viszonyítva! A swinges elemek, a bigband-háttér diszkrét jelenléte arra figyelmeztet, hogy ha többnyire kommersz változatban is, de akadtak azért érdemes momentumok is a ma lekezelően említett zeneszámokban.
Egészen más jellegű Ruttkai Éva lemeze. Másik János és Adamis Anna, tehát két jó nevű, mai szerző komponálta testre szabottan az anyagot (bár Jakab György és Szörényi Levente is jelen van egy-egy szerzeménnyel). Afféle pop-sanzon teremtődött a munkából. Másik János zenéje igényes, kellemes; jól gazdálkodik a kevés hangszerrel. Adamis Anna szövegeit olykor belengi a művészieskedés lila gőze. Persze, ha az előadó vállalta ezt a portrét, akkor mi mást tehetünk, vele együtt mi is elfogadjuk. Vagy nem fogadjuk. Ruttkai Éva nem énekesnő, hanem egy érzékeny, gazdag belső világú színésznő; vallomásszerű lemeze ott meggyőző, amikor ezek a tulajdonságai sugároznak előadásából.
(Hajdú-bihari Napló, 1982)