Téli mustra

 

(Bűn és bűnhődés) Az év végi nagy bevásár­lási láz nem hagyja érin­tetlenül a hangle­me­zeket sem: a kedvelt ajándékok sorában ma már gyakran fellelhetők a magyar és a külföldi felvételek. Téli mustránkban a legutóbbi hetek, hónapok magyar terméséből választottunk ki néhány figyelemre méltó összeállítást.

Petrovics Emil Bűn és bűnhődés című operája ti­zenegy évvel a bemutató után került hang­lemezre a televíziós változat alapján. A szép kiállítású, háromle­mezes album a magyar opera­művészet egyik repre­zentatív darabjával ismer­teti meg a hallgatót. A szö­vegkönyvet – Dosz­tojevsz­kij máig ható gondolatai­nak érvényességét hangsú­lyozva – Maár Gyula írta, s ő ren­dezte az előadást is. A Magyar Állami Opera­ház zenekarát Koncz Ta­más vezényli; a felvé­telen sikerült megtalálni a ze­nekar és az énekesek hang­erejének megfelelő arányát. Petrovics Emil szabad dodekafon zenéje komor, sú­lyos hangvételével drámai hatással hordozza Doszto­jevszkij regényének mon­danivalóját.

(Mozart-szonáták) Nagy vállalkozásba kezdett a Hungaroton. Ránki De­zső előadásában, sorozatban megjelenteti Mozart zongo­raszonátáit. Az első, há­romlemezes album az 1774-78 között keletkezett mű­vekből tartalmaz kilencet, tehát azokból az évekből származókat, ame­lyekben az elődök – például Christian Bach – hatása még érződik Mozart kompozí­cióin. Ugyanakkor ezek a darabok félreismerhetetle­nül mozartiak, s annak ide­jén a szerző re­per­to­árjában szerepeltek. Előadóként aligha lehetett volna alkalmasab utódot találni Ránki De­zsőnél, a fiatal művész szépen, ihletetten játssza a szonátákat.

(Barokk zene cim­balmon) Fábián Márta, a kortárs cimbalomdarabok legjobb előadója, most ér­dekes kísérlettel jelentke­zett: cimbalom-fuvola- gitár átiratban, ifj. Kovács Imre és Sztankovics Béla társaságában barokk szer­zők – Pachelbel, Stanitz, Telemann, de Boismor­tier, Abel, Leclair – műveit ját­szotta hanglemezre. Nem alaptalan az elképzelés, hi­szen a barokk korban a szerzők más hangszer-csoportosításban is el tudták képzelni műveiket, általá­nos volt ez az előadói gya­korlat. Fábián Márta trió­jában a cimbalom és a fu­vola társítása első hang­zásra kissé bizarrnak tű­nik, de a művészek előadói kvalitása végül is elfogad­tatja ezt az összeállítást.

(Szonáták) A véletlen úgy hozta, hogy a Hunga­roton legfrissebb termékei között három, zongora-vo­nós szonáta is található. A zenetörténet különböző korszakaiból valók ezek a ket­tősök, s nehéz megjósol­ni, melyikük számíthat kedvezőbb fogadtatásra a hanglemez­barátok körében. Kovács Dénes-Bächer Mi­hály Beethoven-lemeze mellett az előadói rang és a Kreu­tzer-szonáta nimbu­sza, Perényi Miklós - Ko­csis Zoltán Brahms-albuma mellett az elő­adók rendkí­vüli népszerűsége, Perényi Eszter-Kiss Gyula Veracini, Händel, Tartini műveit tar­tal­mazó lemeze mellett pedig a közkedvelt barokk hangzás szól. A maga ne­mében mind­három felvétel kitűnő; a legcsiszoltabbnak talán a Beethoven-szonáták előadása tűnik.

(Blockflöte) Rövid időn belül újabb önálló le­mezzel rukkolt elő Czidra László, a block­flöte nem­zetközileg is elismert mes­tere. Vivaldi három concertóját és két szonátá­ját bemutató felvételének érdekessége az, hogy meg­szólal rajta a blockflöte-család mind a négy fő tag­ja, s az előadó-apparátusok széles skálája vonul fel a basso-continuo kíséretes szonátáktól a ka­ma­rakon­certeken át a zenekari ket­tős versenyig. Ritka hang­szerek, ritka szép lemezen.

(Csontváry-képek) Első önálló szerzői lemezét vehetjük kézbe az 53 éves Decsényi Já­nos­nak, aki „ci­vilben" a Rádió zenei főosz­tályának munkatársa. A be­mutatkozás sikeresnek mondható: a három mű (Kommentárok Marcus Aureliushoz, Csontváry-képek, Változatok zongorára és zenekarra) jól jelzik a szer­zőnek a humán kultúra iránti élénk érdeklődését, filo­zofikus, meditatív haj­lamát. Darabjai elsősorban színeket és hangulatokat jelenítenek meg, jóllehet szigorúan szerkesztettek és rendkívül ökonomikusak. A Kommentárok vonós hang­szerekre íródott, a Csontváry már az egész zenekari apparátust felhasználja, a Változatok pe­dig a zongora és a zenekar párbeszédére épül – izgalmas, elmélyült szerzői műhelybe en­gedve bepillantást.

(Versek lemezen) A nagy magyar költők alkotá­sait felvonultató sorozatban legutóbb Vas István versei kerültek korongra. Domo­kos Mátyás szerkesztésében három kötet (A tűzlopó, Rapszódia a hűségről, Ki mást se tud) anyagából hangzik el tizenhat költe­mény Avar István, Gáti Jó­zsef és a szerző előadásá­ban. A válogatás igazolja, hogy Vas Istvánnak a szá­zad je­len­tős magyar költői között a helye, és közelebb viszi a hallgatót e széle­sebb körben talán ke­vés­bé ismert alkotóhoz.

(Bujdosó lány) Az utóbbi idők legmegrázóbb és legfelemelőbb albuma Mezei Mária ne­vé­hez fű­ződik. A Hungaroton kettős lemezen most tette közzé az idős művésznő 1969-es rá­dió­estjének anyagát. „Életem eredménye van e két lemezbe zárva – ál­mom: a Szeretet-szín­ház egyszemélyes hangdoku­mentációja. Sok földet be­járt önálló estem egyetlen rádió­fel­vétele, amely éle­tem utolsó fellépése volt" – írja a borítón a színész­nő. Rendhagyó ez az al­bum: Me­zei Mária önélet­írásának részleteivel végig­kíséri e megpróbáltatások­tól terhes pálya állo­másait, miközben versek, dalok, drámarészletek érzékeltetik a különböző idő­sza­kokhoz kö­tődő művészi vállaláso­kat. A színház és szeretet nemesítő eszményébe vetett szenvedélyes hit hatja át ezt a – mai füllel néhol ta­lán kissé patetikusnak hangzó – vallomást, míg az illusztrá­ciókból Babits Mihály Húsvét előtt című költeményének drámai tol­mácsolása fogja meg leg­in­kább a hallgatót.

(Mákos rétes) A név ezúttal nem a kedvelt tész­taféleséget, hanem Halász Judit újabb nagylemezének címét jelzi. A gyerekeknek szánt összeállítás – szer­kesztője Bródy János – ne­ves magyar költők, köztük Weöres Sándor, József At­tila, Zelk Zoltán, Veres Miklós megze­nésített ver­seit gyűjtötte csokorba a Fonográf és a Bojtorján együttesek közreműködésé­vel. Halász Judit kedves, meleg hangú előadása bi­zonnyal népszerűvé teszi ezt a lemezt is, amely­nek dalai a célnak megfelelően egyszerűek és bájosak.

(Rock-hullám) Soro­zatban láttak napvilágot ősszel a jelesebb magyar rock-együttesek le­mezei, ko­moly pénzügyi nehézségek elé állítva azokat a fiatalo­kat, akik lépést akarnak tartani a változásokkal. Itt most csak megemlítjük az Apostol, a Hobo Blues Band, a Hungária, Szö­ré­nyi Levente, Bródy János, az LGT, a Mini és a Rock-­hullám lemezeit azzal, hogy a Napló újévi számában részletesen is értékelni kí­vánjuk az 1980-as év rock-­termését a kiadott le­me­zek alapján.

(Hajdú-bihari Napló, 1980)