Új legendák
(SCOTTO) Már megkezdődtek a Hungaroton hanglemezhetek, de még az utóbbi hetek kínálatából is van szemlézni való. Közéjük illik Renata Scotto francia áriákat tartalmazó lemeze. A magyar hanglemezkiadás nemzetközi rangját jelzi, hogy a Hungaroton szép számmal foglalkoztat tekintélyes külhoni sztárokat is. Scottónak ez a második magyar érdekeltségű lemeze, amelyen Berlioz, Massenet, Bizet és Offenbach operáiból szólaltat meg részleteket. A betétek sötét, komor tónusúak, többnyire a fájdalom, a panasz sugárzik belőlük, nyilván illeszkedve a nagyszerű énekesnő alkatához, érett korának lelki habitusához. Méltóság és drámai erő – ezzel a két szóval lehetne talán a legjobban jellemezni előadói jelenlétét, amihez veleérző alapot szolgáltat az MRTV szimfonikus zenekara Charles Rosekrans karmester dirigálásával. Gyönyörű lemez, igazi ajándék a hanglemezbarátoknak.
(SZENT ISTVÁN LEGENDÁJA) Államalapító királyunk tetteit sok írásos feljegyzés örökítette meg az utókornak. A legrégibb, latin nyelvű életrajz 1526-ban készült; ez jelent meg most hangzó anyagként Kurcz Ágnes új fordításában, Bánffy György előadásában. Jó választás volt Bánffy szerepeltetése: ízes, szép lejtésű beszéde a fülnek is kedvessé teszi István életének krónikáját. Érződik; hogy a színésznek személyes köze van a szöveghez, a Szent István királyról való legendához. Kétségtelen, hogy az államalapító halálának évfordulója kezd afféle dömpingszerű esemény- sorozattá alakulni. Nem volna szerencsés, ha az esetleges telítettség elterelné a figyelmet az olyan méltó megemlékezésekről, mint amilyen ez a lemez.
(FÜST MILÁN) Az idén lett volna százéves a huszadik századi magyar irodalom különös alakja, a sokoldalú érdeklődésű és műveltségű poéta. A szinte kötelességszerűen megjelent lemezén 1953 és 1966 közötti rádiófelvételek kaptak helyet. Füst nem tartozik a legolvasottabb magyar írók közé, pedig eredeti gondolkodású alkotó volt. Ezt igazolják ezek a hangdokumentumok is, amelyeken többek között a szenvedélyről és az indulatokról, a tanár és a diák kapcsolatáról, az írói életformáról, Kosztolányiról, Karinthyról fejti ki véleményét. Füst Milán tisztában volt képességeivel és küldetésével, de ehhez kellő mértéktartással visszavonult, s az önirónia sem hiányzott belőle. Minden megnyilatkozásából a szellem sugárzik – bizony, manapság szűkében vagyunk ilyen értelem- és energiabőségű jelenléteknek.
(CSEH TAMÁS) Érdekes kérdés: napjaink felgyorsult politikai eseménysorozatában vajon megtalálja-e a helyét Cseh Tamás, nem járt-e el fölötte az idő; kiállása, magatartása érvényes-e ma is? Új szerzőtárssal, Csengey Dénessel készítette el Mélyrepülés című műsorát, amely választ ad a kérdésekre. Hatásos választ: igen, Cseh Tamás még mindig meg tudja ragadni az Időt, ki tudja fejezni azt, amit sokan éreznek és gondolnak. A nemzedéki problematikáról a nemzeti sorskérdésekre került át a hangsúly, s ebben Csengey otthonosan mozog. Úgy léptek túl a korábbi korosztályi horizonton, hogy meghagyták a Cseh Tamás-i mitológia főbb rekvizitumait, a neveket, a helyszíneket. Kitűnőek, többértelműek a dalok, s Tamás tartásosan, összes keserűsége bölcsességével énekli őket. A prózai szövegek interpretálásában már nem mindenütt sikerült elkerülnie a modorosságokat: hallhatóan nem tudott mit kezdeni a stúdió süket csendjével, hiányzott neki a közvetlen kapcsolat a közönséggel. Egyénisége erejét mutatja, hogy így is szót talál azokhoz, akik fogékonyak az országot féltő gondolatokra.
(DZESSZ) New Age (Új korszak) címmel megjelent a Hungarian Jazz Quartet (Magyar Dzsesszkvartett) első lemeze. A címválasztás jelzi a szándékot, amellyel az együttes a Nyugat-Európában, sőt inkább Amerikában éppen divatos irányzathoz kíván csatlakozni. Érzelmileg fűtött dallamvezetés, ismétlődő, gyakran unisono kíséret a ritmusszekcióban, tonális harmóniák, s a kellemesség mindent átható érzete – ezek a ,,new age” zene jellemzői. Szakcsi Lakatos Béla és társai azonban sokkal jobban tudnak dzsesszt (is) játszani, hogysem elfogadnánk tőlük a new age minimálprogramját. Akárhogy nézzük, itt csupán egy hangzatos jelszóról, üzletileg konvertálható szlogenről van szó, a zene valójában kommersz, az eladhatóság mértékét célozza meg. Továbbra is várnunk kell, hogy a maga valójában ismerjük meg a zongorista Szakcsi zseniális tehetségét.
(FEHÉR ANNA) Az István, a király mindent elsöprő sikere után új, szintén a magyar népzenén alapuló zenés játékkal jelentkezett Szörényi Levente és Bródy János. Fehér Anna balladáját a Szegedi Szabadtéri Játékokon láthatta először a közönség, köztük a kritikusok, akik meglehetős fanyalgással fogadták az új próbálkozást. A zenét rögzítő kettős lemez természetesen nem adhatja vissza a játék teljességét, viszont jobban figyelhetünk magára a zenére. Nos, a Fehér Anna valóban nem igazolta a várakozásokat, hiányzik belőle az István, király elementáris ereje, szintetizáló képessége. Túlsúlyba kerültek benne a folklórelemek, ami önmagában véve nem volna baj, ha nem szűkítené le a zenei tartományt. A lemez hatását csökkenti néhány rendkívül gyenge énekesi teljesítmény (Szemes Mari, Ferenczy Csongor) is. A zenei invenciózusság dolgában Szörényi nem tudta meghaladni az Istvánban elért magaslatokat, de dicséretére szóljon, hogy ez nem indulatokat, legfeljebb sajnálkozást vált ki a hallgatóból.
Várjuk a harmadikat.
(Hajdú-bihari Napló, 1988)