Mesél a bécsi erdő (Ödön von Horvath Nyíregyházán)
Mesél, bizony mesél a bécsi erdő, de nem hűtőládákról, hi-fi tornyokról, videókról mesél. Ez a bécsi erdő Ödön von Horváth jóvoltából a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban szegénységről, munkanélküliségről, gazdasági válságról, családi tragédiákról mesél. A kedélyes, "gemütlich" polgárvilágot ért megrázkódtatásról mesél, a fecsegő felszín alatt hallgató mélyről, a bontakozó zűrzavarról, a fenyegető barnainges veszedelemről. Kínosan aktuális mesét mond az osztrák szerző meséje. Nem azért, mert nálunk is szegénység, munkanélküliség, gazdasági válság van, hogy másról ne beszéljünk. Ezt mi is tudjuk, ezért nem kell Bécsbe utaznunk. De a magyarok az utóbbi évben nem is ezért utaztak a szomszéd fővárosba: s ez az, ami élővé teszi Horváth színművét. Mert nézése közben az ember elmereng, hogy azok közül, akik minden valutáris praktikát latba vetve rohammal foglalták el a bécsi üzletközpontot, vajon hányan látták-olvasták ezt a "népszínjátékot"? Vajon kalandozó magyarjaink, akik Trabantjaikon cipelték haza a hűtőládákat, színes tévéket, mennyi időt töltöttek a Monarchia egykori központjának, a büszke császárvárosnak a megtekintésével? A számítógépek és a banánkilók beszerzése közben vajon mennyi energiát fordítottak a látnivalók, a kulturális nevezetességek bejárására? Ödön von Horváth, ha ma élne, bizonyára csípős írásban mesélne a magyarok dicső bécsi hadjáratáról. Kedvelt stiláris eszköze volt az irónia, még ha a Móricz Zsigmond Színház melodrámát csinált is darabjából. De mert jó író volt, megmutatná azt is, ami a jelenségek mögött húzódik. A hosszas elzártságból kitörő felszabadultságot, a gyarapodás természetes vágyát, a technikai javak üdvös megjelenését, a polgároknak az állam packázásaival dacoló élelmességét. És azt, hogy nem feltétlenül az egyes ember magatartásának következménye, ha Európa nevet a magyarokon és lenézi őket mohóságukért. Valószínűleg ezt írná a részben magyar származású osztrák szerző, ha élne. De Ödön von Horváth 1931-ben vetette papírra a Mesél a bécsi erdőt, s 1938-ban meghalt. A bécsi erdő ma is áll; de ki fogja megmondani, hogy miről mesél?
(ÚTON, 1989)