A Kinizsiben
Tizenkilenc lépcsőfok a föld alá. Előbb balra nézni, aztán előre. Húsz méter, végig az asztalok között, végig. Két méterrel a fal előtt visszafordulni. Kicsit töprengeni. Kabát le, asztal kilőve. Hanyag eleganciával rendelni, közben rágyújtani. Korsóból nagyot húzni. Elégedetten hátradőlni, körbepillantani. Igen, igen... Itt van mindenki, aki számít. Én is itt vagyok. Fagerendák. Faburkolat. Faasztalok, faszékek. Falak. Homokóra lánccal. Fény kosárral. Tartozékok a tartozékokkal. Estvefelé mindeniken emberek ülnek. Ülnek, ülnek, beszélgetnek. Fölállnak, elmennek, visszajönnek. Korsó 7,40, kávé 3,80, sajtos 4,10, pogácsa 0,70. Oké. Há, há, a Prüntyi. Te még élsz? Már azt hittük. Fogak monoton őrölnek. Milyen volt szőkesége? Pepsi – a modern világ itala. Békés itala. Hej fiúk, mindent bele! Öregem, nézd azt a csajt. Förszt klassz. Hol lehet ma Magyarországon igazi farmert kapni? És én akkor mondtam olyat. Egyedül jön. Ketten jönnek, öten jönnek. Látod, ott ül a Dikó meg a Bikó. Amott meg a Sanyika, Bandika, Pistike. Kockás nadrág csíkos zakó, mondd az élet mire való? Szemek fürgén járnak. Legalább Symphonia. Nektek ki tanítja? Ja. A lényeg a felismert szükségszerűség. Cseszheted. Csupa fiatal meg minden. Szerintem jobb. Mar a füst. Juj de édes, hol vetted? Tizenegytől tizenegyig. Isteni a társaság. Tizenkilenc lépcsőfok. Matyóblúz, matyómellény, matyófarmer. Vörös Október Férfiruhagyár. Szabad ez a hely? Nem ismered. Tam-taram-tamtam. Frankó szám. Életművészek. Zen, egzisztencializmus, alkoholizmus. Viccelsz? Teljes intellektusok fénylő szemekkel. Irhák fehérben, barnában, feketében. Szemek kékben, zöldben, lilában. Szemek szemekben. Még egy korsó. Gyufa pörög, te következel. Szakáll, bajusz, bagarol. No igen, az asszociáció. Élni és várni. Kord vagy vászon? Nadrágszárak libbennek. Esetleg keki. Tré volt a Syrius. Vágyom egy nő után. Öt kilóért vettem. Az esztétikum sajátossága második kötetének ötszáztizenhetedik lapján. Figyeli, hogy figyelik-e, hogy figyel. Ventillátor bekapcs. Nincs egy bélásod? Költészet, oh. Cigi is jó. A vasárnapi koktélban játszotta először. Megengedi? Ez persze hülyeség volt a pasas részéről. Esti Hírlap. Itt van előttem az egész buggyant gyűjtemény. Na és a túrós csusza? Pop. Nem érdekel, semminek nincs jelentősége. Vécés néni ül, a forint hull. Sötét alagút a szerelem. Egy tehetségtelen senki. Láttad azt a Mercit a Bika előtt? Nekem jó lenne egy Skoda is. Már vannak ismert arcok, törzsvendégek. Te vagy a hézag, apáca. Az a srác állandóan bámul. Repül a nehéz kő. Azok biztosan lángoló halászlét esznek. Holnap diszkó lesz. Kettő nullra győzött. Katonacsapat korzózik, foglalt. Még egy kört. Csak a pillanat, a pillanat. Philipset lenne érdemes. Hetente legalább kétszer, különben. És jönnek a bítek, meg a zenészek, meg a cuccok. Szemek lecsapnak. Szóval ez az egyetlen normális hely, na. Közben meg a csajokat lesi. A kis okos most is olvas. Milyen klassz garbó. Izzik a levegő. Hova üljünk? Módi a' la Csapó sztrít. Imádom a Demis Roussost. A szabad idő helyes kihasználása. Nem tudják, de tetszik. Nagy színjáték ez az egész, édesapám. A konformista. És a haj, a szép hosszú haj. És akkor azt mondja a főnök. Bátor Ulysses. Szédült tyúkok kerengenék. Húsos palacsinta, traubi, gesztenyepüré. Egy pillanatra pipa lettem. Originál. Vacak volt a film. Az a nyomott fejű? Ahelyett, hogy csinálnának valamit. Huszonötből kérek vissza. „Hogy kitalálják nekem van-e látomásom vagy neked van-e látomásod vagy neki van-e látomása, amely megfejti az örökkévalóságot." Rongy idő van mostanában... Végig az asztalok között. Bal elé a jobb, jobb elé a bal. Tizenkilenc lépcsőfok a föld fölé. Szép csillagos, és tiszta. Nagyot szippantani. A Kinizsiben voltam. Voltam?
(Hajdú-bihari Napló, 1978)