George Lewis: Caldonia
A New Orleans-i jazz emblamatikus figurája volt az 1900-1968 között élt George Lewis, aki akkor kezdett a hangszeren játszani, amikor kortársai már Chicagoban keresték a boldogulást. Az autodidakta klarinétos helyi zenekarokban próbált szerencsét és alkalmi munkákból tartotta fenn magát, mígnem a negyvenes években az újra felfedezett és a hagyományos jazz folytatójaként ünnepelt Bunk Johnson trombitás zenekarában találta magát. A hírnév szárnyai az ötvenes években a dixielandhullám élén őt is magasra röptették, szülőhazájában, Európában és Japánban hosszú koncertkörutakon hódította a közönséget, lemezfelvételek tucatjai örökítették meg játékát. Kifejező klarinéthangja, melodikus improvizációs készsége, szabálytalan egyénisége a New Orleans-i jazz autentikus képviselőjévé avatták. A lemezen hallható 14 szám többsége egy 1954-es koncert felvétele, egyenetlen hangminőséggel, de azzal a hangulati töblettel, amire csak olyan zenészek képesek, akik nem könyvből tanulják a muzsikát.
(Gramofon, 2003)