Szabó Dániel: Frictions

 

Nyertes zongoraversenyek, amerikai tanulmányok, neves partnerek dicsérő nyilatkozatai jel­zik Szabó Dánielnek a jazz belső körei felé vezető útját. Az újabb elismerések közé kell sorolni azt is, hogy egy vezető nemzetközi cég magyarországi képviselete vállalta fel leg­frissebb albuma kiadását és forgalmazását. Ez kevés magyar jazzmuzsikusnak adatott meg eddig. Az eredmény igazolja a döntést: a Frictions (Súrlódások) egy kiemelkedően tehetséges zongorista-zeneszerző markáns névjegye; koncepciózus, elmélyült alkotás. A vállalkozás értékét emeli az, hogy Szabó nem a manapság divatos, külső hatásokból merítő eklektika jegyében, hanem a jazz lényegéből és fejlődéstörvényeiből kiindulva igyekszik megteremteni a saját világát. Kilenc szerzeménye megannyi önálló letét: hol páratlan ritmus (Vertigo), hol változó harmóniamenetek (A-Chord-Dance), hol egy alaphang („A”-Tune), hol ritmikai-metrikai játékok (Quick Fix), hol egy-egy hangulat (Tale, Underwater), hol egy játékos ötlet (A Turtle’s dilemma) szolgál bennük rendezőelvként. Komponistaként és előadóként Szabót kivételes formakultúra jellemzi; zenéjének egyedi vonása, hogy a formai fegyelem ellenére megőrzi spontaneitását – a jazz egyik legfontosabb vonását. Elméleti képzettsége nem teszi az absztrakció rabjává: játékában a harmóniagazdagság líraian melodikus invencióval párosul. Megfelelő előadók nélkül mindez legfeljebb egyéni teljesítményként nyilvánulna meg, de állandó társai (Szandai Mátyás – bőgő, Mohay András – dob) kreatív azonosulással, egy számban Szőke Nikoletta megejtő énekkel, három darabban pedig Kurt Rosenwinkel New York-i vendéggitáros boszorkányos futamokkal járul hozzá a Frictions zenei univerzumának kiteljesedéséhez.

* * * * *

(Gramofon 2007/2)