Üvöltés (Kronos Quartet: Howl, U.S.A.)

 

Az amerikai Kronos vonósnégyes régóta kultikus intézmény az alternatív zenék ked­ve­lőinek körében.

Legutóbb négy kortárs zeneszerző – Michael Daugherty, Harry Partch, Scott Johnson és Lee Hyla (a ginsberges) – recitatív műveit játszották CD-re (Howl, U.S.A.). A forma nem új, a szövegek annál inkább. Abban nincs semmi rendkívüli, hogy valaki meg­zenésíti Allen Ginsberg híres Üvöltés című beathimnuszát, hiszen azt maga a költő is szokta volt kántálni saját harmóniumkíséretével. Hanem ahhoz újvilági indíttatás szükséges, hogy. valakit Edgar Hoovernek, az FBI egykori urának beszédei, F. Stone washingtoni újságíró publicisztikái vagy az országút szélén ácsorgó autóstoposok feljegyzései késztessenek kom­ponálásra. Szöveg, zaj, zörej, telefoncsöngés, deklamáció. Vonós, négyes. A stúdiótechnika eszközei végtelenek, egyes mondatok, mondatrészek malomkerékszerűen darálódnak, egy­másra mon­tírozódnak, torzítódnak, a szaggatott előadásmód századvégi lüktetéssel hasít a dob­hártyákba. Nekik is van értelmezési pozíciójuk. Hatalom, politika, szabadság – mani­pu­láció: a (baloldali) liberális értelmiség újra és újra szembesíti magát a korlátlan lehetőségek hazájával, Amerika, az olvasztótégely gomolygó masszaként fortyog a távolban: az izzó fe­lületen üvöltéssé szub­limálódnak az illúziók. Lenyűgöző. (Nonesuch-Warner)

(Hajdú-bihari Napló, 1997)