Fesztivál Debrecen

Fejezetek a Debreceni Jazznapok történetéből

(2003-2006)

A Debreceni Bor- és Jazznapok nem az első, és nem az egyetlen, de kétséget kizáróan a legnagyobb magyarországi rendezvény, amely a zene és a gasztronómia társításában találta meg műfaját.

Pontosabban: bor és jazz. A szőlőnedvek és az improvizatív zene társítása nem újkeletű, akadnak példák erre Balatonboglártól Veszprémen át Dunakesziig. Debrecenben 2015-ben született döntés a népszerű borkarnevál és a nagy múltú, ám hervadófélben lévő jazzfesztivál összevonásáról, amit még a jazzközönség borivó része is gyanakvással fogadott.

A vidéki dzsesszfesztiválok hálózata a kulturális élet sajátos színfoltja volt az 1970-80-as évek Magyarországán. A többnapos rendezvények az ország minden részéből, olykor külföldről is vonzották a jó zenékre és újfajta közösségi élményekre áhítozó fiatalokat.

Van-e még ünnepe a jazznek Magyarországon? Ha van is, a valaha első számú hazai eseménynek számító Debreceni Jazznapok biztosan nem nevezhető annak. Költői fantázia szükségeltetne ahhoz, hogy fiesztának minősítsünk egy olyan fesztivált, amelynek fő programja mindössze pár tucat érdeklődőt vonz. Hol vannak ma már a sportcsarnok többezres közönsége előtt lezajlott forró hangulatú koncertek, örömszertartások, muzsikusok és nézők inspiratív egymásra találásai? Hol a felszabadító atmoszféra, a fiatalság dinamizmusa, a rendkívüliség érzése?

Töredékes beszámoló az ország legnagyobb jazzfesztiváljának három napjáról, amelyből egyet elmosott az eső.

Három színpad, 42 koncert, 12 országból 161 jazzmuzsikus. Nincs jazzfesztivál Magyarországon, amelyik számaiban felülmúlná a borkarnevállal egybefonódott debreceni rendezvényt.