Színház

A Kaposvári Csiky Ger­gely Színház nevezetes Bulgakov-adaptációjával kezdő­dött meg hétfőn Debrecen­ben a színházi napok elő­adás-sorozata. A Csokonai Színházat megtöltő, érdeklő­dő közönség mindjárt nyi­tányként egy olyan társulat produkciójának részese lehe­tett, amely az utóbbi évti­zedben megkülönböztetett szerepet játszik a magyar színházi életben.

A bábszegény debreceni kulturális programok között a gyermekes szülők örömmel fedezték fel a Vojtina együttes új bemutatójáról tudósító hírt. Vasárnap délelőttönként a Kölcsey Műve­lődési Központ bábszínháza ad helyet a Já­nos vitéz bábváltozatának, amelynek létrehozásával az együttes újfent bizonyította töretlen vállalkozó kedvét és el­hivatottságát.

Négy évig tartott a Csokonai Színház rekonstrukciója, s a hosszú kényszerkitérő után 1982 őszén költözhetett vissza eredeti otthonába a színház társulata. E birtokba­vétel ígérkezett az új évad legjelentőbb eseményének – amivel egy csapásra javulnak a munkakörülmények, a ját­szási és műsorszervezési feltételek.

Nem lebbent föl fátylat rejtélyes titokról az a megfigyelés, hogy a magyar színházi élet egyik neuralgikus pontja a szakma és a kritika viszonya.

„Sajnálattal, felháborodással kell regisztrálni azt a tényt, hogy itt Debrecenben is akadt olyan ember, kit beteges ambíciója arra bírt, hogy a kritika sérthetetlen jogait semmibe sem véve a legközönségesebb módon sértett meg egy munkás újságírót, aki csak kötelességét teljesítette, mert csak igazságot írt... Nem szabad többé ezt a beteg ambíciót növekedni hagyni. Álljon mindig őrt a sajtó igazságos kritikája, amelyet befo­lyásolni nem lehet, de – és ezt jegyezze meg jól mindenki, akit illet – terrorizálni sem!”

Vissza kell kanyarodni az előzményekhez, hogy a Csokonai Színház 1987/88-as évadjának első hónapjairól érdemben szót ejthessünk Vissza, mert e nélkül homályos maradna a tükör, amivel az új kurzus eredményeit (hiányosságait) láttatni kívánnák.

Két vígjáték, egy tragédia és egy operett után komorabb hangvételben kezdte a második félévet a színház.

A Debreceni Csokonai Színház életében voltak kiemelkedő időszakok – ilyen kép őrződik a Horváth Árpád majd Szendrő József igazgatta társulatok teljesítményéről –, de talán egyik sem hozott olyan horderejű változásokat, mint a Vidnyánszky Attila nevével fémjelzett kor­szak 2006-2013 között. Ez a hét év lokális jellegű és érdekű kulturális intézményből a korsze­rű színjátszás műhelyévé, nemzetközileg is számon tartott vállalkozássá tette a debreceni teát­rumot.

Nyolc bemutatót tartott a debreceni Csokonai Színház az 1984/8 5-ös évad első felében; annyit, mint más társulatok kerek egy esztendő alatt.