Színház

Balogh Tibor 1977-ben végzett a debrece­ni Kossuth Egyetem magyar-orosz szakán. Iroda­lomról, filmről, színházról jelentek meg kritikái, tanulmányai különböző lapokban, folyó­ira­tokban, könyvekben. Dolgozott a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Magyar Színházművészeti Szövetségben. 1982 óta a kecskeméti Katona József Színház drama­turgja. Debrecenben szü­letett, s ha csak te­heti, ma is a városban tartózkodik.

Megtörtént a „szentségtö­rés": az István, a király cí­mű rockopera, az utóbbi évek legnagyobb zenés és színpadi sikere a nemzet el­ső színházának repertoárjá­ra került. Azokon a deszká­kon, ahol egykor Illyés Gyula, Németh László fo­gadta a közönség tapsát, most a Szörényi-Bol­di­zsár-Bródy szerzőhármast il­lette a viharos tetszésnyil­vánítás.

A szürkésfekete, fémesen hideg vasfüggöny előtt kihantolt sírgödör, szélein körben nyers, sú­lyos, feke­te földdel. Kattogó, kísérteties zene szól. A függöny felemelke­dik, a sír mögött vasszer­kezetes, lépcsős emelvény­rendszer tűnik fel. Benépe­sül a szín. Hamlet jő, a sír szélére térdel, s az udvar lerója neki „kegyeletét". A „részvétnyilvánítás" után elvonulnak a né­ma­játék szereplői, s csak azok ma­radnak a várfokon, akik­nek szavaival „rendesen" is elkez­dőd­het az előadás.

1968, Amerika: Beatzene, hippik, virágok, szeretet, hasis, hosszú haj, szex, Vietnam. 1985, Európa: Űrfegyverkezés, diplomatatáska, Genf, cserearányromlás, infláció, protek­cionizmus, béke. 1985. december 15. debreceni városi sportcsarnok: a Rock Színház vendégszereplése a Hair című zenés pro­dukcióval.

Hétfő este a debreceni sportcsarnokban több mint kétezer néző előtt mutatta be a Ludas Matyi című musicalt a Magyar Színkör társulata. A belépőjegy száz forint volt.

„A színház a világ legcsodálatosabb érdekkapcsolata" – jelentette ki egyszer jelen sorok író­já­nak egy színház igazgatója. Egy hónappal azelőtt, hogy megvált társulatától, s egy másik szín­ház élére került.

E sorok írója természetesen hitt a személyes tekintéllyel is alátámasztott vallomásnak. Fia­talabb lévén még csak sejtette, hogy színházon belül s kívül léteznek egyéb érdekkapcsola­tok is, amelyekkel összefüggésben általában nem a „legcsodálatosabb" jelzőt szokták hasz­nálni.

Bábfigurává változott hát Erős János, a népmesék hatalmas fizikumú, de kissé lusta és alul­informált hőse is.

Egyszer csak előkerült a fiókból. Ülünk Bérczes Lacival a keverőpult előtt az egyetemi lap fotóján, kezünkben mikrofon. Prog­resszív-zenei diszkót vezetünk az Emerson, Lake and Palmer, a Colosseum, Jimi Hendrix és mások felvételeivel a debreceni egyetem klubjában, 1973-ban.

Vajh, a Csokonai Színház előadásait övezné ekkora or­szágos figyelem – gondolta a debreceni színházbarát a győri Kisfaludy Színház mo­dern előcsarnokában a Ham­let premierjére várva, mi­közben sorban vonultak el előtte a fővárosi lapok, a rá­dió és a televízió kritikusai, szer­kesz­tői.