Jazz Világ

A San Franciscó-i Miller Freeman Books kiadó All Music Guide to Jazz című kötetének har­madik kiadása 1380 oldalon 1700 muzsikus 18 ezer lemezét ismerteti.

Hetven éves volna, de harminc éve halott. John William Coltrane ("Trane") 1926. szeptember 23-án az észak-karolinai Hamletben született, és 1967. július 17-én New York-ban májrák végzett vele.

Elmhurst. Riasztóan lerobbant negyedeken halad át a Chicago belvárosából nyugat felé tartó vonat, amíg jó órányi utazás után a kertváros állomására ér. A kihalt, vidékies megállóhoz közel esik a North Haven Road, sarkán a 102. számú házzal. Palatetős, téglalap alakú, ala­csony épület: itt székel a 75 évvel ezelőtt alapított Down Beat kiadóhivatala és szerkesz­tősége.

Azt mondják, a vasfüggöny leomlásával új korszak köszöntött a kelet-európai jazzre.

Meg­szűntek a határok, a vízumkényszer sem akadályozza többé a koncertkörutakat, fellépéseket. Szabadon lehet járni, játszani, kapcsolatokat építeni, az érvényesülést nem gátolják többé szögesdrótok.

Nincs rajta mit szépíteni: a szovjet jazz sohasem állt a hazai jazzkedvelők érdeklődésének középpontjában, s ezen a glasznoszty és a peresztrojka sem változtatott alapvetően.

Hanghű körökben alaptétel, hogy míg a mikrobarázdás lemez minőségi szempontból forradal­masította a hangvisszaadást, a CD megjelenése mennyiségi ér­telemben hozott változást a hanghordozók terjedésében.

Az ortodox bakelitlemez-pártiak legfőbb érve a digitális hangrög­zítéssel szemben a hangzás ri­deg, személytelen volta, ám tény, hogy másfél évtized alatt az ezüstlemez csaknem teljesen ki­szorította a piacról a hagyomá­nyos lemezt, s a fejlődés útja be­láthatatlan.

A valóság létezhet művészet nélkül, de a művészet nem nélkülözheti a valóságot. A nyolcva­nas évek végén, a kommunizmus­nak nevezett világtörténelmi utópia össze­omlása megnyitotta az utat Európa politi­kai, gazdasági, kulturális térképének újrarajzolása előtt. A földindulás­szerű változá­sok az egységesülő Nyugat és az atomjaira hulló Kelet ellentétének erőterében bonta­koztak ki.

A dzsessz kedvelőinek örömére tavaly Magyarországon is kiadták Duke Ellington 1973-ban megjelent Mindenem a muzsika című önéletírását.

Oscar Peterson, 1925-2007

Mint ahogy múlt heti szem­lénkben írtuk, a jazznek nemcsak a hangzóanyaga, hanem az írott irodalma is jelentős, még ha en­nek csak elenyésző része olvasha­tó is magyarul.